Az iskola rövid története
Az indítás lehetőségét az 1791. évi XXVI. tc. tette lehetővé, amely a
protestánsok számára is engedélyezte új iskolák alapítását. Dél-dunántúli voltát
nyomatékosítja, hogy református gimnáziumát katolikus főúr - gróf Festetics
György - alapította.
Az
iskolatörténet első kutatói, Csire István nagybajomi lelkész és Héjjas Pál, a
legendás emlékű csurgói tanár a várossal már száz éve egybeépült Alsokba teszik
az iskola 1792-es indulását. Csak 1793 tavaszán került az iskola a felső-csurgói
Festetics majorba.
A
tanítást kezdetben az alsoki rektor, Jakab József végezte. 1794. január 10-én a
tiszttartó és Füredi József alsoki lelkész a mesteremberek jelenlétében az
Óvárostól 200 öl távolságra kijelölték a gimnázium telkét. Az épülő iskola a mai
Csurgó Újvárosának térben és időben is első épülete, városcímerbe is foglalt
jelképe lett. Az iskolaszervezést Nagyváthy János jószágigazgató irányította,
aki 1797-ben Keszthelyről végleg Csurgóra költözött.
Csokonai Csurgóra-kerülésének körülményei lassan tisztázódnak.
Csokonai a csurgói iskolába nem professzori
meghívást kapott, csupán ideiglenes tanári megbízást. Azt is hosszas huzavona
után. Csokonai elméletileg, módszertanilag megalapozott nevelőmunkát végzett. A
tanítást 1799. május 26-án kezdte. (Dr. Horváth
József: Az "első oskola" Somogyban. In:
Évkönyv az iskola (CSVMRG) fennállásának
216. évében, az újraindulás 15. évében, Csurgó, 2008. 15-21.)
Itt is debreceni módszerét
követte; gyakran egy kis induló mellett kivezette tanítványait abba a berekbe,
amelynek helyén napjainkban az újváros áll, s ott tanított. (Ferenczi Zoltán:
Csokonai, Franklin-Társulat, Bp.,
1907, 101-102.)
„Csurgón őnékie nem volt szüksége sem regulázó vagy fenyítő törvényre,
sem ferulára, plágára vagy vesszőre, botra. […]
Örömben tanított ő, s tanultak a tanítványok. Csokonainak valamint
magaviselete, társalgása, úgy tanítása jeles és boldogító volt.”(Csokonai
emlékek, szerk. Vargha Balázs, Akadémiai Kiadó, Bp., 1960, 432.)
„Ha tanítványa gyengélkedett felfogásban, ott kezdette a világosítást, ahol
tanítványának felfogható eszét állani észrevette s a tanítvány örült
útbavezettetésén, s nem volt oka elcsüggedni.
Csokonai nappal bár szorgalmatosan vezérlette, tanította tanítványait,
étszaka éjfélig ő maga gyertya világánál olvasott – mutatják jegyzetei. De meg
magam láttam, mert egy szobába háltam Budai István, én és Csokonai” – így
emlékezik Gaál László. (Csokonai emlékek,
szerk. Vargha Balázs, Akadémiai Kiadó, Bp., 1960, 433.)
A gimnázium falán lévő márványtábla szerint 1800. február 17-ig
tartózkodott Csurgón Csokonai. Eltávozása után is összeköttetésben állott
somogyi barátaival, ismerőseivel, pártfogóival. Mindezt többszöri levélváltása
is bizonyítja. (Kondor József, Csokonai
Somogyban = A csurgói ev. ref.
fögymnásium értesítője az 1887/88-iki iskolai évről, Csurgó, 1888, 16. In:
Iskolai Szemle, Csurgó, 1887/10.)
A
századforduló a kollégiummá fejlesztést ígérte, ha ez csak átmenetileg sikerült
is, a nyugodt mederben folyó iskolaszervezés folytatódott. A reformkori csurgói
diákéletet két maradandó értéket teremtő egyéniség élményei jelenítik meg. "Alma
Materünk legnagyobb diákja", az Iliász és az Odüsszeia fordítója, a neves
református püspök, Baksay Sándor, és az alapítványtevő Soltra Alajos.
1849 után Csurgón is nehéz idők jártak. A császári tanterv, az Entwurf
előírásainak Sarkady Károly alsoki lelkész, inspektor fáradozásai ellenére nehéz
volt megfelelni.
A
nemzeti ébredéssel a csurgói gimnázium is fellélegezhetett. A cél a
főgimnáziummá-fejlesztés volt, az első érettségiző osztály 1884-ben vizsgázott.
Új iskolaépületre is szükség volt, amely államsegéllyel épült fel.
A
reálgimnáziummá-szervezés a második élő idegennyelv oktatásával járt. Dévai Jenő
megreformálta az angolnyelv-oktatást, "High School News" címmel diáklapot
szerkesztettek. Dr. Bódi Ferenc tájkutatást végzett. Józsa Pál meghonosította a
rádióamatőr foglalkozásokat, a vitorlázó repülést. A harmincas évek második
felében a parkban megvalósult Matoltsy Sándor álma, a Somogyi Panteon. Az
1929-ben alakult Öregdiákszövetség exhumáltatta Nagyváthy János hamvait. A
Csokonai-padot hitelesen azon a "kupás helyen" állították fel, ahol a költő
diákjaival tartózkodni szertetett. 1939-ben lerakták a cserkészház alapjait,
Áprily Lajos felavathatta a Baksay emlékművet, elkészült a Berzsenyi-pad.
1940-től ballaghatnak a diákok a majorból áthozott elemekből kiegészített szép
Festetics-kapun át. 1942 nyarán a szünidő alatt kétemeletesre magasodott az
iskola. Húsz kötetével rangot szerzett magának a Csurgói Könyvtár.
A
leglátványosabb fejlesztés már a háború alatt vette a kezdetét. 1941 őszén
megkezdte működését a Téli Gazdasági Iskola és a Népfőiskola. Az intézmény új
neve: Csurgói Református Kollégium. Tagozatai: Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium,
Körmendy Sándor Mezőgazdasági Középiskola, Nagyváthy János Téli Gazdasági
iskola, Baksay Sándor Népfőiskola, Gróf Festetics György Fiúnevelő Intézet.
1944 őszére az álmok szertefoszlottak, a háború szétzilálta az alapjaiban
megreformált és már jól működő iskolarendszert.
1948 nyarán a csurgói református gimnáziumot is államosították. Az új intézmény
neve: Csurgói Állami Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium.
A
négy osztályosra rövidült gimnázium a tanulólétszám apadását hozta. Az iskolának
a tagozatok 1956-ban történt megszüntetéséig két reál és egy humán osztálya
volt. Az 1959-ben indult politechnikai képzés gyorsan felfutott. A kedvező
működési feltételeket a jelentős beiskolázási körzet, a felvett tanulók jó
eredménye garantálta. A megyeszerte alakult gimnáziumok az ötvenes években nem
jelentettek Csurgó számára komoly vetélytársat. Nagyatád, Tab, Barcs, Böhönye új
gimnáziumának gyakorlatilag az első igazgatója csurgói tanár lett.
Az
1962 és 1972 között folyt mezőgazdasági szakközépiskolai képzés iránt nem volt
számottevő érdeklődés. Az óvónőképzés 1974 őszi indulása mentette meg az
intézetet.
1990 szeptemberében Bellai Zoltán esperes és Szászfalvi László csurgói
református lelkész bejelentette az intézmény igazgatójának, hogy a református
egyház élni fog a törvény adta lehetőséggel: visszaigényli egykori iskoláját.
1992 tavaszán kezdődtek el a tárgyalások a megyei, a városi önkormányzat és a
Somogyi Református Egyházmegye között. Ennek értelmében a Somogyi Református
Egyházmegye tulajdonába került 1993. július elsejével a gimnázium, a két
internátus és a visszaigényelt szolgálati lakások. A lányok 1994-ben a főépület
tetőterének beépítésével korszerű internátushoz jutottak.
1997 óta képviselteti magát a CSVMRG az Európa-osztályban. 1993 óta szervezi a
Bétheli Gimnázium Bielefeldben ezt az osztályt, ahol a kelet-, nyugat-, és
közép-európai országokból érkező fiatalok (15-18 évesek) egy külön osztályt
képeznek és együtt tanulnak négy héten át. A résztvevő diákok elsősorban a német
nyelvtudásukat fejlesztik, de részt vesznek Európa-ismeretek, szociális
ismeretek tantárgy oktatásán is a közismereti tárgyak projekt szintű
feldolgozása mellett.
2002-től a marcali székhelyű, akkor Talentum Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
kezdte meg együttműködését az iskolával.
2003 őszén az "új internátusban" általános iskolai tagozat indult első és ötödik
osztállyal. Ekkortól logopédiai ellátás is igénybe vehetővé vált az intézményen
belül. A kisiskola földszintjén működött a fiúkollégium.
A
fiúk 2004 őszére az egykori hivatalsegédi lakások helyén 44 férőhelyes otthont
vehettek birtokba.
A
diákkönyvtár 12 év alatt 25000 kötet beszerzésével, Fekete György-tervezte
berendezésével a szakma és az iskolai közösség elismerését érdemelte ki. Itt
rendezték meg 2005-ben az Egyházi Könyvtárak Egyesülése közgyűlését. Szabó
Sándor igazgató Kunszentmiklósról "magával hozta" a Református Középiskolák
Természettudományos Konferenciáját.
2006. szeptember 2-án az iskola adott helyet a református iskolák országos
tanévnyitójának.
2006. október 18-án gazdasági okok miatt a fiúk a főépület mögötti internátusból
a második emeletre, a lányok tetőterébe költöztek. Rövid ideig tartott zárva a
legújabb internátus. (Dr. Horváth József:
Az "első oskola" Somogyban. In:
Évkönyv az iskola (CSVMRG) fennállásának 216. évében, az újraindulás 15. évében,
Csurgó, 2008. 15-21.)
Az
iskola Vezetői Fóruma kinyilvánította, hogy a 2008/2009. tanévben újraalapítja
Csokonai Diákkört Természettudományos, Irodalmi-történelmi, Művészeti
tagozatokkal. A Diákkör életre hívásának célja a tehetséggondozás, neves előadók
megszólítása, nyilvános és ünnepi ülések szervezése volt az iskola minden
polgára számára. A Diákkör tanár elnöke Fehér Zoltánné Tüzes Zsuzsanna lett.
A
2010/2011. tanévben kézilabda osztály indult. 2012 márciusában iskolánk
fenntartója és a Csurgói Kézilabda Klub (CSKK) között egy együttműködési
megállapodás is született az eddigi szoros kapcsolat megerősítésére, a jövőbeni
kapcsolat, további
szerződések, támogatások alapjául szolgálva.
2011. június utolsó hetében, az iskola életében először rendezték meg az egy
hetes Kárpát-medencei Egyházi Iskolák és Somogyi Táncosok Néptánc táborát. Azóta
minden tanév végén sor kerül ennek az örömszerző tábornak a megrendezésére.
2013 áprilisában az iskola és a Csurgói Női Kézilabda Club (CSNKC) között
született együttműködési megállapodás, mely a középiskolás korú játékosok
nevelési, oktatási kérdéseivel foglalkozik, illetve a csurgói női kézilabdasport
hírnevének további öregbítését tűzte ki célul, miszerint lerakja egy női
utánpótlás alapjait. Ekkortól tehát a férfi és a női utánpótlás nevelés is
megindult sportegyesületi szinten, akadémiai rendszerben.
A
2012/2013. tanévtől a Református Középiskolák Természettudományos
Diákkonferenciája a Polaneczky Ottó Emlékkonferencia - Református középiskolák
Természettudományos Diákkonferenciája elnevezést kapta. A diákok ekkor hat
szekcióban (biológia, földrajz, kémia, tárgyi néprajz, környezetvédelem,
tudomány- és technikatörténet) mérhették össze tudásukat. A három napon átívelő
rendezvény magas színvonalon, mindig kulturális, természettudományos előadások
kíséretében, kirándulással tarkítva, kiállítások, tárlatok rendezésével,
bemutatásával zajlanak.
A
2014/2015. tanévtől a nagybajomi székhelyű Pálóczi Horváth Ádám Alapfokú
Művészetoktatási Intézmény közreműködésével valósult meg a művészeti nevelés,
mint iskolán kívüli tevékenység.
2016 tavaszán újra diákszínjátszó-találkozónak adott otthont Csurgó és benne az
iskola. Az Országos Diákszínjátszó Találkozó regionális fordulója 14 év után
került újra megrendezésre Csurgón, mint városi kezdeményezés. (Forrás az évente
megjelenő Évkönyv sorozat.
Napjainkban egy kiépült általános iskolai tagozat és egy négyosztályos
középiskola várja az érdeklődő diákokat a régi hagyományok megőrzésére,
továbbtanulási céljaik megalapozására.