Az iskola rövid története

                Az indítás lehetőségét az 1791. évi XXVI. tc. tette lehetővé, amely a protestánsok számára is engedélyezte új iskolák alapítását. Dél-dunántúli voltát nyomatékosítja, hogy református gimnáziumát katolikus főúr - gróf Festetics György - alapította.

            Az iskolatörténet első kutatói, Csire István nagybajomi lelkész és Héjjas Pál, a legendás emlékű csurgói tanár a várossal már száz éve egybeépült Alsokba teszik az iskola 1792-es indulását. Csak 1793 tavaszán került az iskola a felső-csurgói Festetics majorba.

            A tanítást kezdetben az alsoki rektor, Jakab József végezte. 1794. január 10-én a tiszttartó és Füredi József alsoki lelkész a mesteremberek jelenlétében az Óvárostól 200 öl távolságra kijelölték a gimnázium telkét. Az épülő iskola a mai Csurgó Újvárosának térben és időben is első épülete, városcímerbe is foglalt jelképe lett. Az iskolaszervezést Nagyváthy János jószágigazgató irányította, aki 1797-ben Keszthelyről végleg Csurgóra költözött.

            Csokonai Csurgóra-kerülésének körülményei lassan tisztázódnak. Csokonai a csurgói iskolába nem professzori meghívást kapott, csupán ideiglenes tanári megbízást. Azt is hosszas huzavona után. Csokonai elméletileg, módszertanilag megalapozott nevelőmunkát végzett. A tanítást 1799. május 26-án kezdte. (Dr. Horváth József: Az "első oskola" Somogyban. In: Évkönyv az iskola (CSVMRG) fennállásának 216. évében, az újraindulás 15. évében, Csurgó, 2008. 15-21.)

            Itt is debreceni módszerét követte; gyakran egy kis induló mellett kivezette tanítványait abba a berekbe, amelynek helyén napjainkban az újváros áll, s ott tanított. (Ferenczi Zoltán: Csokonai, Franklin-Társulat, Bp., 1907, 101-102.)

            „Csurgón őnékie nem volt szüksége sem regulázó vagy fenyítő törvényre, sem ferulára, plágára vagy vesszőre, botra. […]  Örömben tanított ő, s tanultak a tanítványok. Csokonainak valamint magaviselete, társalgása, úgy tanítása jeles és boldogító volt.”(Csokonai emlékek, szerk. Vargha Balázs, Akadémiai Kiadó, Bp., 1960, 432.)

                „Ha tanítványa gyengélkedett felfogásban, ott kezdette a világosítást, ahol tanítványának felfogható eszét állani észrevette s a tanítvány örült útbavezettetésén, s nem volt oka elcsüggedni.

            Csokonai nappal bár szorgalmatosan vezérlette, tanította tanítványait, étszaka éjfélig ő maga gyertya világánál olvasott – mutatják jegyzetei. De meg magam láttam, mert egy szobába háltam Budai István, én és Csokonai” – így emlékezik Gaál László. (Csokonai emlékek, szerk. Vargha Balázs, Akadémiai Kiadó, Bp., 1960, 433.)

            A gimnázium falán lévő márványtábla szerint 1800. február 17-ig tartózkodott Csurgón Csokonai. Eltávozása után is összeköttetésben állott somogyi barátaival, ismerőseivel, pártfogóival. Mindezt többszöri levélváltása is bizonyítja. (Kondor József, Csokonai Somogyban = A csurgói ev. ref. fögymnásium értesítője az 1887/88-iki iskolai évről, Csurgó, 1888, 16. In: Iskolai Szemle, Csurgó, 1887/10.)

            A századforduló a kollégiummá fejlesztést ígérte, ha ez csak átmenetileg sikerült is, a nyugodt mederben folyó iskolaszervezés folytatódott. A reformkori csurgói diákéletet két maradandó értéket teremtő egyéniség élményei jelenítik meg. "Alma Materünk legnagyobb diákja", az Iliász és az Odüsszeia fordítója, a neves református püspök, Baksay Sándor, és az alapítványtevő Soltra Alajos.

            1849 után Csurgón is nehéz idők jártak. A császári tanterv, az Entwurf előírásainak Sarkady Károly alsoki lelkész, inspektor fáradozásai ellenére nehéz volt megfelelni.

            A nemzeti ébredéssel a csurgói gimnázium is fellélegezhetett. A cél a főgimnáziummá-fejlesztés volt, az első érettségiző osztály 1884-ben vizsgázott. Új iskolaépületre is szükség volt, amely államsegéllyel épült fel.

            A reálgimnáziummá-szervezés a második élő idegennyelv oktatásával járt. Dévai Jenő megreformálta az angolnyelv-oktatást, "High School News" címmel diáklapot szerkesztettek. Dr. Bódi Ferenc tájkutatást végzett. Józsa Pál meghonosította a rádióamatőr foglalkozásokat, a vitorlázó repülést. A harmincas évek második felében a parkban megvalósult Matoltsy Sándor álma, a Somogyi Panteon. Az 1929-ben alakult Öregdiákszövetség exhumáltatta Nagyváthy János hamvait. A Csokonai-padot hitelesen azon a "kupás helyen" állították fel, ahol a költő diákjaival tartózkodni szertetett. 1939-ben lerakták a cserkészház alapjait, Áprily Lajos felavathatta a Baksay emlékművet, elkészült a Berzsenyi-pad. 1940-től ballaghatnak a diákok a majorból áthozott elemekből kiegészített szép Festetics-kapun át. 1942 nyarán a szünidő alatt kétemeletesre magasodott az iskola. Húsz kötetével rangot szerzett magának a Csurgói Könyvtár.

            A leglátványosabb fejlesztés már a háború alatt vette a kezdetét. 1941 őszén megkezdte működését a Téli Gazdasági Iskola és a Népfőiskola. Az intézmény új neve: Csurgói Református Kollégium. Tagozatai: Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium, Körmendy Sándor Mezőgazdasági Középiskola, Nagyváthy János Téli Gazdasági iskola, Baksay Sándor Népfőiskola, Gróf Festetics György Fiúnevelő Intézet.

            1944 őszére az álmok szertefoszlottak, a háború szétzilálta az alapjaiban megreformált és már jól működő iskolarendszert.

            1948 nyarán a csurgói református gimnáziumot is államosították. Az új intézmény neve: Csurgói Állami Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium.

            A négy osztályosra rövidült gimnázium a tanulólétszám apadását hozta. Az iskolának a tagozatok 1956-ban történt megszüntetéséig két reál és egy humán osztálya volt. Az 1959-ben indult politechnikai képzés gyorsan felfutott. A kedvező működési feltételeket a jelentős beiskolázási körzet, a felvett tanulók jó eredménye garantálta. A megyeszerte alakult gimnáziumok az ötvenes években nem jelentettek Csurgó számára komoly vetélytársat. Nagyatád, Tab, Barcs, Böhönye új gimnáziumának gyakorlatilag az első igazgatója csurgói tanár lett.

            Az 1962 és 1972 között folyt mezőgazdasági szakközépiskolai képzés iránt nem volt számottevő érdeklődés. Az óvónőképzés 1974 őszi indulása mentette meg az intézetet.

            1990 szeptemberében Bellai Zoltán esperes és Szászfalvi László csurgói református lelkész bejelentette az intézmény igazgatójának, hogy a református egyház élni fog a törvény adta lehetőséggel: visszaigényli egykori iskoláját.

            1992 tavaszán kezdődtek el a tárgyalások a megyei, a városi önkormányzat és a Somogyi Református Egyházmegye között. Ennek értelmében a Somogyi Református Egyházmegye tulajdonába került 1993. július elsejével a gimnázium, a két internátus és a visszaigényelt szolgálati lakások. A lányok 1994-ben a főépület tetőterének beépítésével korszerű internátushoz jutottak.

            1997 óta képviselteti magát a CSVMRG az Európa-osztályban. 1993 óta szervezi a Bétheli Gimnázium Bielefeldben ezt az osztályt, ahol a kelet-, nyugat-, és közép-európai országokból érkező fiatalok (15-18 évesek) egy külön osztályt képeznek és együtt tanulnak négy héten át. A résztvevő diákok elsősorban a német nyelvtudásukat fejlesztik, de részt vesznek Európa-ismeretek, szociális ismeretek tantárgy oktatásán is a közismereti tárgyak projekt szintű feldolgozása mellett.

            2002-től a marcali székhelyű, akkor Talentum Alapfokú Művészetoktatási Intézmény kezdte meg együttműködését az iskolával.

            2003 őszén az "új internátusban" általános iskolai tagozat indult első és ötödik osztállyal. Ekkortól logopédiai ellátás is igénybe vehetővé vált az intézményen belül. A kisiskola földszintjén működött a fiúkollégium.

            A fiúk 2004 őszére az egykori hivatalsegédi lakások helyén 44 férőhelyes otthont vehettek birtokba.

            A diákkönyvtár 12 év alatt 25000 kötet beszerzésével, Fekete György-tervezte berendezésével a szakma és az iskolai közösség elismerését érdemelte ki. Itt rendezték meg 2005-ben az Egyházi Könyvtárak Egyesülése közgyűlését. Szabó Sándor igazgató Kunszentmiklósról "magával hozta" a Református Középiskolák Természettudományos Konferenciáját.

            2006. szeptember 2-án az iskola adott helyet a református iskolák országos tanévnyitójának.

            2006. október 18-án gazdasági okok miatt a fiúk a főépület mögötti internátusból a második emeletre, a lányok tetőterébe költöztek. Rövid ideig tartott zárva a legújabb internátus. (Dr. Horváth József: Az "első oskola" Somogyban. In: Évkönyv az iskola (CSVMRG) fennállásának 216. évében, az újraindulás 15. évében, Csurgó, 2008. 15-21.)

            Az iskola Vezetői Fóruma kinyilvánította, hogy a 2008/2009. tanévben újraalapítja Csokonai Diákkört Természettudományos, Irodalmi-történelmi, Művészeti tagozatokkal. A Diákkör életre hívásának célja a tehetséggondozás, neves előadók megszólítása, nyilvános és ünnepi ülések szervezése volt az iskola minden polgára számára. A Diákkör tanár elnöke Fehér Zoltánné Tüzes Zsuzsanna lett.

            A 2010/2011. tanévben kézilabda osztály indult. 2012 márciusában iskolánk fenntartója és a Csurgói Kézilabda Klub (CSKK) között egy együttműködési megállapodás is született az eddigi szoros kapcsolat megerősítésére, a jövőbeni kapcsolat, további szerződések, támogatások alapjául szolgálva.

            2011. június utolsó hetében, az iskola életében először rendezték meg az egy hetes Kárpát-medencei Egyházi Iskolák és Somogyi Táncosok Néptánc táborát. Azóta minden tanév végén sor kerül ennek az örömszerző tábornak a megrendezésére.

            2013 áprilisában az iskola és a Csurgói Női Kézilabda Club (CSNKC) között született együttműködési megállapodás, mely a középiskolás korú játékosok nevelési, oktatási kérdéseivel foglalkozik, illetve a csurgói női kézilabdasport hírnevének további öregbítését tűzte ki célul, miszerint lerakja egy női utánpótlás alapjait. Ekkortól tehát a férfi és a női utánpótlás nevelés is megindult sportegyesületi szinten, akadémiai rendszerben.

            A 2012/2013. tanévtől a Református Középiskolák Természettudományos Diákkonferenciája a Polaneczky Ottó Emlékkonferencia - Református középiskolák Természettudományos Diákkonferenciája elnevezést kapta. A diákok ekkor hat szekcióban (biológia, földrajz, kémia, tárgyi néprajz, környezetvédelem, tudomány- és technikatörténet) mérhették össze tudásukat. A három napon átívelő rendezvény magas színvonalon, mindig kulturális, természettudományos előadások kíséretében, kirándulással tarkítva, kiállítások, tárlatok rendezésével, bemutatásával zajlanak.

            A 2014/2015. tanévtől a nagybajomi székhelyű Pálóczi Horváth Ádám Alapfokú Művészetoktatási Intézmény közreműködésével valósult meg a művészeti nevelés, mint iskolán kívüli tevékenység.

            2016 tavaszán újra diákszínjátszó-találkozónak adott otthont Csurgó és benne az iskola. Az Országos Diákszínjátszó Találkozó regionális fordulója 14 év után került újra megrendezésre Csurgón, mint városi kezdeményezés. (Forrás az évente megjelenő Évkönyv sorozat.

            Napjainkban egy kiépült általános iskolai tagozat és egy négyosztályos középiskola várja az érdeklődő diákokat a régi hagyományok megőrzésére, továbbtanulási céljaik megalapozására.