Iskolánk története
"De tán jőOly időMelyben nékünkA vidékünkÚj Helikon lesz"
Csurgó már kétszáz évvel ezelőtt is jelképpé vált Alighanem az ország egyetlen középiskolája, amelyet megéneklő vers általános iskolai törzsanyag. A "Jövendölés az első oskoláról a Somogyban" az egész magyar felvilágosodás programadó költeménye, polgárosodást szorgalmazó alaphangja időtálló, napjainkban is időszerű. Mégsem Csokonai verse tette közismertté az iskola küldetés-szerepét. A magyar művelődéstörténet legidőállóbb, 1771 és 1868 között 71 kiadásban megjelent, sok történeti időváltozást túlélt tankönyve, Losonci István híres "Hármas kis tükör" című munkájának Somogyra vonatkozó utolsó verssorát éppen a csurgói iskola ígéretes indulása folytán lehetett újrafogalmazni:
"Somogy-vármegyében Tolnáról elérhetszKoppánra, Szigetre, Babotsára mehetsz,Somot, almát, körtvélyt itt eleget ehetszDe tudományban részt keveset vehetsz."(Losontzi István: A szent históriának summája Magyarország Kis Tükrével. Pozsony, 1771. Landerer Nyomda.)
Az első tintás javítás Sárközy István nevéhez fűződik. Olyan ember tette, aki méltó is volt rá: a megye közepén, Nagybajomban élt földbirtokos, az iskolaügy fáradhatatlan szorgalmazója, 45 évig volt a belső-somogyi református egyházmegye gondnoka, kétezernél is több kötetes könyvtára ma a Nagykönyvtárunk legértékesebb egysége. Az utolsó sor kis javítással még döcögősen hangzik:
"A tudományban is részt eleget vehetsz."A két későbbi változat már csiszoltabban teszi közzé az elsővel ellentétes gondolatot. Egyértelműen Csurgó oskolájának köszönhetően. Az 1841-es változat már jobb:
"A tudományban is már jeles részt vehetsz."(Hármas kis tükör. Pest, 1841.)
Az 1845-ös és az 1848-as, -50-es végső megfogalmazásban:
"Tudományban is már nem kevés részt vehetsz."(Hármas kis tükör. 1845. Trattner és Károlyi tulajdona. Hármas kis tükör. 1849. és 1950. évi kiadás)
A megye közepén szervezkedő református lelkészek, földbirtokosok áldásos tevékenysége végül is a megye szélén érlelődött iskolává. A csurgói gimnázium a nemzeti ébredéssel együtt született. Az indítás lehetőségét az 1791. évi XXVI. törvénycikk tette lehetővé, amely protestánsok számára is engedélyezte új iskolák alapítását.
Csurgó ebben a körben is példaértékű. Dél-dunántúli voltát még inkább nyomatékosítja, hogy református gimnáziumát egy katolikus főúr alapította. A megrendítően nemes, önzetlen szándék irányt, tartást adott az iskolának, példát mutatott toleranciából is: békésen megvoltak egymás mellett a reformátusok, evangélikusok és - még a legtragikusabb napokban is - a zsidók.
Csokonai mottóként idézett verse elárulja, hogy szerzője jól ismerte gróf Festetics György alapítólevelét:
"Mivel a magamra és utódaimra vállalt kötelességek közül kiválóan azokra kell ügyelnem, melyek a közjó előmozdítására és a szegény adózó nép sorsa könnyítésére szolgálnak, valahányszor a zsenge ifjúságnak tudományos oktatására és jó hazafiakká képzésére kedvező alkalom nyílik. Mely jó alkalom a római katholikus ifjúság részére a keszthelyi főgimnázium fölállításával teljesedésbe ment, a birtokaimon lakó protestánsok pedig efféle tanintézetnek mindezideig nagy hijával vannak, hogy protestáns jobbágyom gyermekeinek a haza távol vidékein fekvő iskolákba való taníttatása költségeitől megkíméltessenek, sőt a környékbeli nemes ifjúság oktatására is kész alkalom nyújtassék, Somogy vármegyébe kebelezett Csurgó mezővárosomban a közjó előmozdítása és jobbágyaim könnyebbsége céljából önként ... megmásíthatatlan örökérvényű alapítványt teszek."Csire István: Vázlat Csurgó múltjából.Különös tekintettel az ottani ref. gimnázium és egyház megalapítására.Csurgó, 1907. Vágó Gyula Könyvnyomdája. 39.p.)
Az iskolatörténet első kutatói, Csire István, nagybajomi lelkész és Héjjas Pál, a legendás hírű csurgói tanár.(Héjjas Pál: A csurgói Evang. Reform. Fogimnázium rövid története. Az államilag segélyezett csurgói Ev. Ref. Fogimnázium értesítoje az 1893/94. tanévrol. Vágó Gyula Könyvnyomdája. Csurgó. 1-185.p.)
A várossal szomszédos, vele már száz éve egybeépült, de közigazgatásilag csak 1950-ben egyesült Alsokra teszik - helyesen - a gimnázium 1972. évi oszi indulását. A Festetics-levéltárban kutatva az 1980-as években Nyárády Gábor igazolta: nekik volt igazuk. Csak 1793 tavaszán került át a felso-csurgói Festetics-majorba. A beíratkozott 35 tanuló fele az év végére lemorzsolódott. A tanítást az alsoki rektor, Jakab József végezte. A deklinistákat, a komparatistákat, a konjugistákat a preceptor tanította, megkapva a protestáns iskolák fenntartásában mindig számításba vett ünnepi legáció jogát is.Közben folytak az új iskola építésének az előkészületei is. Festetics az épületre 6000, a professzor fizetésére évi 200 forintot ajánlott fel, a téglaégetés, a favágás az egyházmegye dolga lett. 1794. január 10-én a tiszttartó és Füredi József, alsoki lelkész a mesteremberek jelenlétében az Óvárostól 400 méterre kijelölték a gimnázium telkét. A megépülő iskola a mai Csurgó Újvárosának térben és időben is első épülete, a város címerébe is foglalt jelképe lett. Az iskolaszervezést Nagyváthy János jószágigazgató irányította, aki 1797-ben Keszthelyről végleg Csurgóra költözött, és a végkielégítéseként - a jelenlegi gimnáziumi előpark helyén - kapott telkéről felügyelte az iskolát. Áldásos tevékenységét kiegészítette agrár-közírói munkája, amelynek termése nem lebecsülendő: négy közismert agrártudományi mű született az 1992-ben emlékművel megjelölt háza helyén.(Magyar Gazdatiszt. 1817. Magyar Practicus Termeszto.1818. Magyar házi gazdasszony. 1820. Magyar Practicus Tenyészto. 1822.)
1797 őszén népesítették be - ahogy akkor mondták - a palotaszerű épületet, amely egy évszázadig biztosította a tanulás optimális feltételeit. A főiskolává-fejlesztés lehetőségeivel is számoltak, a kiszemelt professzor Jénából jelezte is:
"Nekem egy kevély planumom is volna,...a csurgói oskolát miképpen lehetne collegiumra fölemelni."
(Császári Lózsi Pál 1799. Május 20-án Jénából kelt levele Sárközy Istvánhoz. Közli: Csire István: i.m. 236-238.p.)
Sárközy János kiskorpádi földbirtokos 4000 forintos alapítványa átmenetileg meg is oldotta a nyolcosztályossá fejlesztés anyagi gondjait. Négy tanuló számára ösztöndíjat biztosított, 100 forintot a professzor fizetésének kiegészítésére fordítottak. A legtöbb diák számára létkérdés volt az olcsó megélhetés. Az ünnepi legációk mellett nyáron és ősszel gabona és bor gyűjtésére tanulókat, szupplikánsokat (kéregetőket) küldtek ki a termékenyebb somogyi vidékekre. A begyűjtött gabona vagy bor egyötöde a diákokat illette. A Pápával való rivalizálás nem presztízskérdés volt csupán, az iskola működésének anyagi háttere volt a tét. 1798-ban az alumniumot is felállították. A ruházatról az alapító gondoskodott. Az öltözet világosszürke posztóból varrott, bokáig éro fekete prémes magyar mentéből állt, a mente bal oldalán a gróf jelmondatának: Deum time, regum honora! (Az Istent féljed, a királyt tiszteljed!) rövidítése, a D.T.R.H. volt vörös cérnával kivarrva. Ez volt a csurgóiak tóga-viselete.
Az iskola első oktatói, akadémikus rektorai olyan papjelöltek voltak, akik az anyaiskolájukból három évre kimentek tanítani, hogy majd ezután külföldi egyetemen folytassák tanulmányaikat. Jakab Józsefet Benedek István követte Debrecenből, ot azonban elbocsátotta az egyházmegye. Az utódja nem érkezett meg, így Csépán János alsoki prédikátor nyakába szakadt a tanítás minden terhe. Mihelyt engedélyezték a főiskolai rangot is ígérő bölcsészeti és hittani tudományok oktatását, magasabb végzettségű állandó tanárt kerestek. A jénai egyetemen kiszemelték Császári Lózsi Pált és Buday Pált. Végül is Császári mellett döntöttek, de ő csak őszre ígérte az érkezését, addig helyettesíteni kellett. Csépán János számára fárasztó volt a kettős feladat. Ekkor lépett be az iskola életébe Csokonai. Ma sem egyértelmű, hogy Komáromból a szerelmes költő Festeticstől levélben, majd személyesen is tanári állást kérve Keszthelyre vagy akár Csurgóra is le akart jönni leendő asszonyával, Lillával. Tény, hogy 1799 májusában már vonakodott is elfogadni a csurgói állást. A Sárközy Istvánhoz írott négyoldalas levele jól jellemzi helyzetét:
"A keresztény regulát veszem fel a helyeztetésembe maximául, és aszerént élek és dolgozom, mintha mindég ebbe és így élnék, s úgy könyörgöm a Tekintetes Urnak, ugy élnék, mintha minden percben el is kellene innen költöznöm."
(Csokonai Vitéz Mihály levele Sárközy Istvánhoz. Csurgó, 1799. június 2. Kézirat. A Nagykönyvtár tulajdona. Közli: Csire István: i.m. 230-232.p.)
Pár hét alatt csodát művelt. Megírta, és a júliusi vizsgára kilenc tanítványával eloadatta a "Cultura avagy Pofók" című színdarabját. Az előadáson jelen levő Festetics György a színpadon elhangzott Rákóczi-nóta hallatán viszont már az előadás alatt kifakadt az egyházmegye képviselőjéhez fordulva.: Uram, az ilyenekért az iskolánkat is széjjelhányhatják, vigyáznunk kell! Az őszi tanévkezdésre megírt Karnyónéval sem tudta kiengesztelni a fenntartót. Császári azonban télre sem érkezett meg, a költő féléves nyugodt munkája szép eredményeket hozott. Amikor februárban megérkezett az utód, és a költő elindult Debrecenbe, tanítványa, Gaál László is vele ment, mert ő jókedvvel tanította tanítványait, és a tanítványok örömmel hallgatták és tanultak.Az első véglegesnek szánt professzor számára külön házat építettek. Tervei nagyratörőek voltak. Nyolc évre osztotta be a tananyagot: a hat alsó osztály gimnáziumi, a felso kettő kollégiumi volt. Megteremtette a protestáns kollégiumokra jellemzo tisztségviseloi rendszer alapjait (senior, preceptorok, prokurator). Meghonosította a házi istentiszteletek tartását. Egy év múlva azonban, amikor a híres pápai professzor, Márton István testvéröccse, Márton Gábor került hozzánk szubrektornak, feszültségek teremtodtek köztük. A két ambiciózus ember nem tudott együttmuködni, kölcsönösen elmarták egymást. A kollégiummá-fejlesztés szép terve egy ideig még napirenden volt, de helyét egyre inkább a körültekintoen megalapozott iskolaszervezés hétköznapi gondjai foglalták el. Sipos Sámuel követte Császárit az iskola élén. Amikor feltette a kérdést, hogy a debreceni vagy a pataki tanrend szerint tanítson-e, az egyházmegye a Debrecenit ajánlotta. Feltételezheto, hogy Pápával szemben választották Debrecent, egyébként is jobban ismeri azt az ott végzett ember. Így a felso két osztályt a rektor, a másik kettot a szubrektor, a három elemi osztályt a preceptorok tanították.1811-ben Pesten a dunántúli és Duna-melléki egyházkerület tanácskozásán kimondták, hogy a tanítás nyelve továbbra is a latin marad. A természetismereti tantárgyak kissé háttérbe szorultak, a német nyelv pedig elotérbe került. A görög nyelv is nagyobb szerepet kapott Csurgón az átlagosnál. A tízes évek professzorai és szubrektorai gyakran váltogatták egymást. A preceptorok között már olyan is van, aki a stabilitást ígéri: Barla Szabó József és Bosznai István. A két család több tagja jó egy évszázadra meghatározó szerepet szerez magának az iskolai életben.1818-ban az inspektor, Nagyváthy János elkészítette az intézmény rendtartását. Az aratási és szüreti szupplikációra vonatkozóan úgy rendelkezett, hogy az a professzori fizetés kútfeje.1821-ben Szigethy István vette át az egyre gyarapodó könyvtár kezelését, amely Sárközy János 211 kötetes adományával már számottevo lett. 1838-ban már három professzora volt az iskolának, mellettük csak egy preceptor muködött. A tanítás nyelve hosszú ideig a latin volt, visszaszorulása csak lassan történt meg. Az egyik 1834-es egyházmegyei közgyulés arról rendelkezett, hogy a következo vizsgára adják le tantervüket. Biztos, hogy tanítottak magyar nyelvet is, hiszen a Debreceni Kisebb Grammatica elfogadott könyv volt az iskolában(Dr. Bódi Ferenc: A Csurgói Református Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium másfél évszázados története I-II. Kaposvár, 1943.)
1848-ban viszont éppen Baksay Sándor, alma materünk legnagyobb diákja, az Iliász és az Odüsszeia fordítója szervezte meg az önképzokört a hazai nyelv ápolására verses és prózai munkák írása és szavalása útján. A gimnázium Nagykönyvtára oriz egy Út a Parnassra címu önképzoköri jellegu vers- és prózagyujteményt, amely 27 magyar nyelvu költeményt tartalmaz, köztük Csokonaiét, Vörösmartyét, a legtöbb szerzoje azonban csurgói diákkölto. Soltra Alajos szolgadiák latin nyelvu kézirata a kötet iskolatörténeti értéku emléke. A késobbi barát, Baksay Sándor örökítette meg az utókor számára is az iskola százéves évfordulóján a hozzá hasonló szervtorok életét:
"Soltra Alajos ilyen szolgai állapotban kezdte tanulását 9 éves korától 13 éves koráig. Nem volt nyolc forintja, amivel a köztartást fizethette volna. De hiába is lett volna, kisebbeket nem vettek fel a köztartásba, de a szolga fiúnak megvolt a jutalma, hogy ahány évig szolgált kiskorában, ugyanannyi évig ingyen köztartásban részesült nagyobb korában. Képzelje el kegyed ezt a kis Elemérjét Soltra Alajos helyébe. A kis Elemér minden reggel 5 órakor feltörli a pódiumot a földszinten és az emeleten, kisöpri a tantermet, befut a kályhájukban, a cserfa felcsapkodó lángjainál próbálja kibetuzgetni a leckéjét, melyet ha meg nem tanul o fog kikapni példaadás végett a gyolcsingesek helyett is. Azután lapátot vesz a kezibe, s elhányja a havat a kollégium portájától kezdve a kis és nagy pap kapujáig, aztán beszalad az óvárosba húsért, útközben a parasztgyerekekkel és cseh gyerekekkel elintézi a függoben levo ügyeit. Mire haza kerül, szolgálhatja a dominiknek (úri diákoknak) a mosdóvizet. Az eloadásokra felkukkantana, ha lehet, ha nem lehet, az sem baj, mert minden Cornéliusz Néposznál elobb való a konyhára és a szobafutésre való fa felhasogatása ..."(A fogimnázium ünnepe. Csurgó és Vidéke. 1899. szeptember 17.)
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt a tanítás a megszokott rendben folyt. Amikor Jellasics seregei a közeli Légrádnál átkeltek a Dráván, Perczel Mór egységeinek ágyúzását földhöz szegezett fülekkel, lélegzetvisszafojtva hallgatták a diákok. Az iskola büszke lehet egykori tanítványaira: Körmendy Sándor honvédtisztként szolgálta a hazát, Noszlopy Gáspár, Kossuth somogyi kormánybiztosa 1853-ban mártírhalált halt. Teleki Lászlónak - Pókos Ferenc tanár kedvenc szójátékával a Kegyenc különc szerzojének - neveloje Eross Sándor csurgói diák volt.
1849 után Csurgón is nehéz idok jártak. A császári tanterv az Entwurf eloírásainak rövid távon képtelenség volt megfelelni. Sarkady Károly alsoki lelkész, inspektor fáradozásai átmenetileg eredménytelenek voltak. Mivel nem rendelkezett a szükséges számú tanárral, 1851. szeptember 16-án a nyilvánossági jogot is megvonták tole. Az egyházmegye azonban mindenképpen ragaszkodott az iskolájához. 1852-ben munkába állt a negyedik, 1855-ben az ötödik tanár. A négyosztályossá visszaminosített algimnázium 1860-ban indíthatta az ötödik osztályát is. A nemzet ébredésével a csurgói gimnázium is fellélegezhetett. Eötvös József állami tanítóképzot telepített 1869-ben a városba, amely az elso oskolával szemben egy évvel korábban elkészült hatalmas neogót református templomnak köszönhetoen felszabadult oratórium átalakítása nyomán keletkezett három tanteremben muködött tíz éven át. Eötvös megkülönböztetett figyelemmel viseltetett Csurgó iránt, és ez a szeretet, tisztelet kölcsönös volt. A gimnázium az új intézménnyel az állami támogatás révén a saját felemelkedését is remélte: Egyházmegyénk, amidon a tanítóképezdét Csurgóra kívánta, nemcsak nem akarta, hogy középtanodája megszunjék, sot ellenkezoleg: azért kért maga mellé gazdag testvért, hogy közös törekvésbol, több erot nyerve emelhesse, szaporíthassa a közmuvelés, a köznevelés eszközeit.(Dr. Bódi Ferenc: i.m.)
A fogimnáziummá fejlesztés volt a kituzött cél. Azzal viszont mindenki tisztában volt, hogy az egyházmegye sem létrehozni, sem önerobol fenntartani nem tudná a nyolcosztályos intézetet. Maradt tehát az államsegély. Erre viszont csak a teljes, nyolcosztályos gimnázium jogosult. Meg kellett tenni az elso lépést. 1882-ben sikerült indítani a VII. , egy év múlva a VIII. osztályt. 1884. is határko az iskola történetében: Kerkápoly Károly, kormányképviselo elott eloször tettek érettségi vizsgát. Az államsegéllyel kapcsolatban csak egyetlen fenntartásuk volt, nem sérti-e az intézmény autonómiáját. 1889-ben Beöthy Zsolt személyében kinevezték a gimnáziummal megkötendo szerzodés kormánybiztosát. 1891-ben a legjobbkor jött Soltra Alajos ráckevei lelkész 30.000 forintos alapítványa. 1894-ben kiírták a tervpályázatot. A bíráló bizottság a Késo nemzedéknek jeligéju tervet tartotta a legjobbnak, és a tervezot, Bálint Zoltánt megbízta a kivitelezési munkákkal. A következo évben Wlassich Gyula vallás és közoktatási miniszter az államsegélyt 10.600, az építési segélyt 90.000 forintra emelte. A számbaveheto területekrol szemléletes képet rajzol a Csurgón 1886. és 1895. között kéthetente megjelent Iskolai Szemle címu nevelési-módszertani folyóirat:
"Három hely kínálkozik: a fogymnázium régi beltelke, a Nagyváthy-féle bel- s az kapcsolatos kültelek, amelyet valamikor a belso-somogyi egyházmegye a tanítóképezde használatára átengedett, amely ezt megkezdette fákkal beültetni annak idején, de amelyet jelenleg mezei gazdasági célokra bérlo kezekbe adott: ez a hely Csurgón, ahova kell építeni a fogymnázium épületét."
(A csurgói Ev. Ref. Fogymn. Új épületének helye. Iskolai Szemle. XIV. évf. Csurgó, 1894. 16. sz.)
Az iskola történetében a legnagyobb könyvtárgyarapodás 1912-ben következett be. Sárközy György barcsi foszolgabíró osei híres, 2500-nál is több kötetes könyvtárát Sárközy István egyházmegyei gondnok emlékére az iskolának adományozta. A háborús években nem csak hogy nem lehetett bovíteni a volt gimnáziumi épületbol kialakított internátust, hanem a meglevot is hadikórházzá alakították át. A fejadagot alacsonyra szabták, zsíron, liszten felül a rekvirálások során nem lehetett mást beszerezni. 1914-tol be kellett vezetni a hadiérettségi vizsgát. A nyolcadik osztály hadkötelesei már márciusban vizsgát tettek. Késobb az V.-VII. osztályból is soroztak be diákokat. Horváth Kálmán tanár már a háború elején hosi halált halt az orosz hadszíntéren, a bevonult diákok szülei is sorban kapták a gyászjelentéseket. 1918. oszén a tanítás a körülményekhez képest rendben folyt. November 6-án Csurgón is megalakult a Nemzeti Tanács, majd 16-án a Járási Nemzeti Tanács. Mindketto elnöke Dr. Éhn Kálmán gimnáziumi intézeti orvos volt, aki a november 16-i Nemzetgyulésen is részt vett. A polgári radikális nézeteirol ismert Maller Dezso tanár személye középpontba került. Kortörténeti értéku a Csokonai Önképzokör tanárelnökeként 1919. január 30-án, tehát két nappal a költo halála után elhangzott méltatása: Hangoztatták ellene a hazafiatlanság vádját, holott alig volt nála tosgyökeresebb magyar ember. Március végén a munkástanács küldöttségének átadta az igazgató az internátust. Megalakult az internátusi diáktanács, de mint a késobbi visszaemlékezo írja, nem tudván fenntartani a rendet és a fegyelmet, ismét felkért a felügyelet gyakorlására.(Bodola László igazgató beszéde az 1919/20. tanév bezárásakor. Dr. Bódi Ferenc: i.m. II. Okmánytár 114-115.20 p.)
Április 9-én 29-en jelentkeztek a Vörös Hadseregbe. Összeírtak, párttagsági igazolvánnyal láttak el 150 proletártanuló fiatalt. A köztartást is átszervezték, az uradalmakból lett földmuves szövetkezetek voltak a konviktus szállítói. A nyár folyamán az internátus lett a vörös katonák gyülekezohelye. Megtörténtek a lépések a gimnázium átadására. Július 5-én leltároztak, 11-én aláírták az átadási jegyzokönyvet, de akkorra már Csurgó határához értek az antant-csapatok. A világháború, a forradalmak után a fehérterror még közelibbé, érzékelhetobbé tette az eroszakot. Noha a tantestület alig változott, a Trianon okozta trauma, az átélt nemzet- és emberformáló idok alatt a tanárok egy része megfáradt, a többségük egészsége is megromlott, felorlodött. 1925-ben a nyugdíjazását kéro, beteg Bodola László helyett Dr. Bene Kálmánt választották igazgatóvá. A fenntartó testületben is jelentos változás történt ugyanebben az évben. Beválasztották Dr. Matoltsy Sándor ügyvédet, sot o lett a tanács elnöke. De arra történo hivatkozással, hogy az Igazgatótanács élén nem állhat világi elnök, kettos elnökség bevezetését javasolták, az egyház részérol Vargha Dezso helyi lelkész töltötte be ezt a tisztet. A húszas évek elején még nott a tanulói létszám, 1921-tol 1926-ig 312-rol 406-ra. Ez a létszám stabilizálódott, tíz év múlva azonban jelentos gyarapodásnak indult. 1936-ban 449, 1940-ben 556 volt a diákok száma. Foglalkozás szerint a húszas években a kisgazda szülok aránya a legmagasabb, a harmincas évektol az értelmiségieké.A gazdasági világválság a környék agrárnépességét a létfeltételek puszta megteremtésének korlátai közé szorította. Az anyagi gondok, a szegénység ellenére a tehetséges, elsosorban református tanulók iskoláztatását tandíjmentességgel, internátusi kedvezményekkel segítették. A húszas években a reformátusság aránya a korábbiaknál alacsonyabb volt. Ok a falusi lakosság jómódú rétegét alkották, a szegényparasztság csaknem teljesen, a cselédség egyöntetuen katolikus. A harmincas évektol a reformátusság aránya no, ez a tendencia egészen a világháborúig terjedo idoszakra jellemzo. A település nagyságához képest jelentos a helybeliek aránya, számuk mindvégig száz felett van. Az 1936-tal kezdodött létszám-felfutást az új internátus is lehetové tette. 1924-ben kezdodött a reálgimnáziumi rendszer kiépülésének folyamata. A csurgói iskola elott is ott volt a választás kényszerusége: megmaradjon-e gimnáziumnak, de akkor kötelezové kell tenni a második klasszikus nyelv, a görög tanulását, vagy áttér a reálgimnáziumi rendszerre, amely egy második idegen nyelv tanításával jár. Az angolt választották második idegen nyelvként. Az elso tíz évben Angyal Guidó István magyar-német szakos tanár tanított a gimnáziumban. Az 1936-ban munkába állt Dévai Jeno forradalmasította a nyelvoktatást. Intenzív módszerének köszönhetoen tanítványai jól beszélték a nyelvet. Együtt futballoztak, de megszólalniuk játék közben magyarul nem volt szabad, ha fáradtak voltak, dalokat tanultak. High School News címmel angol nyelvu diáklapot szerkesztett tanítványaival, amelynek példányait az Angol Királyi Könyvtár is őrzi.
Malaég ki sem futott a reálgimnáziumi rendszer, megszüntették ezt az iskolatípust, visszaállt az egységes középiskola. 1936 oszén indult az elso egységes gimnáziumi osztály. A gimnázium egyszerre tudományos és klasszikus célzatúvá válása Csurgó számára is kihívást jelentett. A fenntartó ezt elfogadta, az intézményt gyökeresen megformálta, a magas szinten képzo gimnázium mellett a gyakorlatiasabb, a helyi lakosság igényeit is kihasználó tagozatokkal bovítette az intézményt, csaknem másfél évszázad után kollégiummá fejlesztette. Az osztályon kívüli vallásos nevelés a Bethlen Gábor Körben történt. Részt vettek az országos református diákmozgalomban is. Jelen voltak a Soli Deo Gloria ceglédi konferenciáján. A kört a Középfokú Iskolák Missziós Bizottsága Nevében Karácsony Sándor és Papp Géza meglátogatta. A Bethlen Gábor Kör egyre inkább református jellegu önképzokörré alakult.A Csokonai Önképzokör rendezte a szokásos farsangi koncerteket, a március 15-i és október 6-i ünnepségeket. Az igazgatóvá választott Dr. Bene Kálmántól Dr. Écsy Ö. István vette át a kör vezetését. 1939-ben szakosztályokra vált szét, az irodalmi foosztály mellett a természettudományi és a klasszika-filológia szakosztályokra. Egy év múlva a történelem-földrajzi és néprajzi szakosztály is létrejött Dr. Bódi Ferenc irányításával. A tájkutatást tuzték ki célul, szociográfiai dolgozatokat készítettek. A természettudományi szakosztály aero, fotó és rádiós köre a cselekvo ismeretszerzés révén a fizika eredményes oktatását is segítette. Józsa Pál már 1934-tól népszeruvé tette a fotózást, a rádióamator tevékenységet, a vitorlázó repülést. Az iskola cserkészcsapatát Dr. Écsy Ö. István szervezte meg 1921-ben. Az 1923/24-es tanévben felvette a 206-os számú Csokonai Vitéz Mihály Cserkészcsapat nevet. Az 1933-as gödölloi világtalálkozón, a jamboree-n 22 taggal vettek részt. 1936-ban a lebontott cserkészotthon helyett a tanítóképzo adott ideiglenes otthont a csapatnak. 1938-tól Kozma Andor nevét vették fel.1925-ben megalakult a Csokonai Sportkör. Sokoldalú tevékenységét szakosztályai is jelzik: futball, atlétika, vívás, szertorna, játék. Az 1936-ban megválasztott fiatal testnevelo tanár, Mester Gábor új lendületet vitt a sportéletbe. A szertornászok 1940-ben a pécsi tankerületi tornászbajnokságon az I. és III. osztályú csapatbajnokságban indultak, és mind a kettoben bajnokok lettek.Az ifjúsági ének- és zenekart Rácz Dezso vezette. A kórus a budapesti Magyar Jövo országos dalversenyen az elso helyen végzett. A tudatos szertárbovítés, az ország egyik leggazdagabbá fejlodött természettani (fizikai) és természetföldrajzi (biológiai) szertára tanúskodik arról, hogy milyen nagy szerepet tulajdonított az iskolavezetés a legújabb eszközök, módszerek alkalmazásának. A fizika gyakorlatokon a tanulók maguk készítették el az eszközök egy részét. Józsa Pál szertárigazgató munkáját Áts Etele, majd Fülöp József folytatta. A szertárfejlesztést szolgálta a csurgói származású Dr. Laky Dezso professzorral, a késobbi miniszterrel, a József Nádor Mu- és Gazdaságtudományi Egyetem tanárával kialakított kapcsolat. A muegyetemi kísérleti fizikai intézettol értékes eszközöket kapott az iskola, mintegy 1000-1500 pengo értékben.1936/37-ben átépítették a tornatermet, a tetoszerkezetet vasbetonra cserélték, 1940-ben zuhanyzóval bovítették. A Nagykönyvtár anyagát a tanári kar tagjai éveken át katalogizálták és rendszerezték, majd 1939-ben két kötetben megjelent a Csurgói Csokonai Gimnázium Nagykönyvtárának Szakkatalógusa, amely ma is megbízható kalauz a 25000 kötetes gyujteményhez. A Csurgói Könyvtár országosan is figyelmet érdemlo vállalkozás volt. A szaktanárokat tudományos munkára is ösztönözte az igazgatótanács: évente két, 480 pengos irodalmi díjat tuzött ki, 500-500 példányban kinyomtatta a szerzo írásait. A gimnázium tanárai közül Dr. Écsy Ö. István ketto, Dr. Szijj János egy, Dr. Bódi Ferenc három, Dr. Nyíri Antal egy, Bodó Jeno egy könyvet jelentetett meg gyorsan, anyagi gondoktól mentesen.
1936-ban fél év alatt sikerült felépíteni egy korszeru, tágas, közös helyiségekkel, központi futéssel ellátott, lakószobánként négy-négy tanulóval számoló, 48 fos internátust. A megnövekedett tanulólétszámot azonban nem tudta befogadni. Folytatni kellett az externátusok, a szervezett (felügyelt) kisinternátusok létesítését. Az 1937/38-as tanévben a régi, az új és a kisinternátuson kívül még három externátus muködött, összesen 316 tanulóval. 1940-ben megnyílt a negyedik externátus is. Az egyikben csak katolikusok laktak, a hittanáruk felügyelete alatt. Még így is maradtak kintlakó tanulók, akik a Csurgóra jellemzo kasztrákban laktak. Az intézmény 1934-tol a székesfehérvári helyett a pécsi királyi tankerületi foigazgatósághoz került. A csurgói gimnázium tanárai közül Bodó Jeno latinból, Dr. Écsy Ö. István magyar nyelv és irodalomból, Raksányi Lajos pedig muvészeti rajztanításból volt kerületi szakfelügyelo. Az igényes tanárválasztást igazolja, hogy az 1939/40-es tanévben hét pedagógus rendelkezett doktori végzettséggel.
Az 1926/27-es tanévben vette fel a gimnázium Csokonai Vitéz Mihály nevét. Rejtély, hogy az évkönyv címlapján, az iskola pecsétjének szövegén látható kiegészítésen túl az eseménynek miért nincs írásos nyoma. Festetics György és Csokonai Vitéz Mihály emlékét az aulában, márványkeretbe foglalt bronzrelieffel örökítették meg.1929-ben megalakult az Öregdiák Szövetség. 1931-ben kiadták a nagysikeru Csurgói diákalbumot. A tanárok arcképét megfestették, de ezek nagy része az ötvenes években megsemmisült, mindössze 11 maradt meg az utókornak.Az intézmény környezete ekkor nyerte el a mai napig is megcsodált külso képét. Elsoként Nagyváthy János hamvait exhumálták 1936-ban, majd a park legcsendesebb helyén kapta meg végso nyughelyét. A Somogyi Panteon kialakításának második állomása a Csokonai-pad. Azon a helyen állították fel, ahol a hiteles visszaemlékezok szerint a költo diákjaival tartózkodni szeretett. 1939-ben lerakták a cserkészház alapkövét, amely a somogyi talpasházak stílusában készült. Az épület déli sarkánál Áprily Lajos avatta fel a Baksay Sándor emlékmuvet, és somogyi volta miatt Berzsenyi Dániel is szép emlékpadot kapott. 1940-ben a felso-csurgói egykori uradalmi majorból áthozták a Festetics-kapu 1759-bol származó elemeit, és ezeket kiegészítve a legszebb csurgói diákhagyományok egyikét indították el: az elsosök tanulmányaikat ezen áthaladva kezdhetik meg, majd ezen ellenkezo irányban áthaladva már éretten távoznak.(Bodó Jeno: A Festetics-kapu. A Csurgói Ref. Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium évkönyve az 1939/40. iskolai évrol. Csurgó, 1940. 6-7.p. Az évszámmal is jelölt események nagy részét az iskolai évkönyvekbol vettem, amelyet 1869-tol folyamatosan kiadtak.)
A csurgói Gimnázium huszadik századi történelmének leglátványosabb fejlesztése már a világháború alatt kezdetét vette. Az elitképzés mellett a vidéki lakosság differenciált képzésének igényét is ki kívánták elégíteni. 1941. november 15-én a Téli Gazdasági Iskola és a Népfoiskola is megkezdte a muködését. A mezogazdasági középiskola szervezésében Dr. Jankó József, a téli gazdasági iskoláéban Tóth Ágoston, a népfoiskola létrehozásában Dr. Écsy Ö. István, majd Dr. Bódi Ferenc szerzett érdemeket. Az intézmény neve: Csurgói Református Kollégium. Tagozatai: Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium, Körmendy Sándor Mezogazdasági Középiskola, Nagyváthy János Téli Gazdasági Iskola, Baksay Sándor Népfoiskola, Gróf Festetics György Fiúnevelo Intézet. Matoltsy Sándor igazgatótanácsi elnök múlhatatlan érdemeket szerzett az elorelátó fejlesztésekben. A második emelet megépítésével technikai bravúrt hajtottak végre. 1942. júniusában a gimnazisták még egyemeletes épületbol mentek vakációra, osszel már kétemeletesre magasodott iskola fogadta oket. A tetoszerkezetet három részre vágták, és fokozatosan aláfalaztak. 1942. szeptemberében újjávarázsolt épületben nyílt meg a 150. tanév. A tervezett ünnepségeket azonban el kellett halasztani, ezúttal a háború miatt, amint az igazgató írta:Az erre az iskolai évre tervezett másfélszázados jubileumi ünnepségünket nyugodtabb légköru idokre halasztottuk.(Dr. Bódi Ferenc: i.m.)
Hamar kiderült - mindörökre. Dr. Bódi Ferenc tollából viszont megjelent a másfél évszázadot felölelo kétkötetes kituno iskolatörténet. 1944. oszére a maradék álmok is szertefoszlottak, a háború szétzilálta az alapjaiban megreformált és jól muködo iskolarendszert. Szeptember 9-én megnyitották a tanévet, de október 29-én be kellett zárni az iskolát. A front közeledtével az épület biztonságba került. Mátéffy Béla tartalékos felderíto fohadnagy Csurgóra helyezte át állomáshelyét, és felszólította egykori kollégáját, Bodó Jeno igazgatót a Csurgói Református Kollégium épületeinek átadására. E naptól kezdve magyar katonaság vette igénybe az épületet, megelozve a németeket. A Nagykönyvtár így gyakorlatilag fegyveres őrizetet kapott.December 21-tol március 27-ig azonban német hadikórház lett a foépület. 1945. március 31-én a bolgár hadsereg foglalta le az iskolát, április 3-tól június 3-ig hadikórház lett ismét. 1945. májusában a régi internátus épületében folytatódott a tanítás, júniusban az érettségi vizsgát is megtartották, sokan azonban hadifogságban vagy más okokból a szüloföldtol távol voltak.Az 1945/46-os tanév indulását nehezítette a tanár-, tankönyv- és tüzelohiány. December10-én és 11-én a lemaradt tanulók különbözeti vizsgáit, majd a pótérettségi vizsgákat bonyolították le. A tüzelohiány miatt december 10-én kezdodött, és február 4-ig tartott a téli szünet, de januárban két tanteremben a helybeli és közeli tanulókkal foglalkoztak a tanárok. Februárban már öt osztályt sikerült futeni, és így a páros-páratlan osztályokat felváltva délelott-délután taníthatták.1946 február elején Bodó Jeno igazgató betegség miatt szabadságra ment, és a fenntartó Dr. Écsy Ö. Istvánt bízta meg az intézet vezetésével. Bodó Jenonek már csak a halálhíre érkezett vissza Csurgóra. A részvétnyilvánítások körébol Tildy Zoltán köztársasági elnökét lehet kiemelni.
Az 1946/47-es tanévre sem sikerült a futoberendezések helyrehozása, futoanyagot sem sikerült szerezni, ezért már augusztusban elkezdodött a tanítás, hogy a négyhetes karácsonyi szünettel és a június végi tanévzárással is meg lehessen tartani a 196 tanítási napot. A bejáró tanulók érdekében bevezették a félbejáró-félbennlakó rendszert. Minimális térítés ellenében az internátusban naponta háromszor meleg levest és kenyeret kaptak, szombaton pedig hazamentek tiszta ruha és hideg étel utánpótlásuk biztosítására.Ekkor alakult meg a kollégiumnál a gimnázium elso és második osztályából a kiépülo nyolcosztályos iskola V. és VI. osztálya. A szertárak anyagának rendbetétele, kiegészítése is szép eredménnyel folyt.1848. március 15-ének centenáriumára szélesköru munkaprogramot dolgozott ki az ifjúság. A visszavonuló németek által 1945. március 26-án felrobbantott református templom romeltakarítási munkáiban mindegyikük 35 órát vállalt, segítettek az aratásban, a leégett sporttelep felépítésében. A parkban 10 emlékfát ültettek.
Az államosítás eloszele érzodött akkor, amikor a Csurgói Gimnázium Öregdiák Szövetségét feloszlatták. Az évkönyv pótlására szánt iskolakrónika legvégén az igazgató a sorsdönto esemény követelte tárgyilagossággal tette közzé a hiteles tényeket:
"1848. június 16-án megjelenvén az iskolák államosításával kapcsolatos rendelet, a Tankerületi Foigazgatóság a V.K.M. 163868/1948. sz. rendelete alapján táviratilag megbízta Dr. Écsy Ö. István gimnáziumi igazgatót a gimnázium és tanulóotthon igazgatói teendoinek ellátásával, ingó és ingatlan vagyonának leltárba vételével, és jegyzokönyvileg átvételével az Állam számára. Igazgató a tantestület segítségével a 182597/1947/IX. sz. alatt június 17-én kiadott V.K.M. rendeletben foglalt útmutatások nyomán számbavette az államosított iskola összes vagyonát, jegyzokönyvbe foglalta az átvételt, és csatolta az összes számbavételi jegyzékeket, valamint a szükséges mellékleteket, köztük azt, melyben a Belso-Somogyi Református Egyházmegye a tanulóotthonra és egyéb ingatlanokra részben tulajdonjogi, részben pedig használati igényt jelent be, és a jegyzokönyvet - miután az egyházmegye nevében az elnökség megbízottai Macskássy Attila kollégiumi igazgató és Jamrich Béla pénztáros mint átadók, Dr. Écsy Ö. István állami gimnáziumi igazgató mint átvevo, valamint a belügyminiszteri rendeletet végrehajtó helyi közegek, akik a zárolást folyamatosították, aláírták -, igazgató felterjesztette mind a Tankerületi Foigazgatósághoz, mind a Minisztérium V. Ügyosztályához. Telefonhívásra az igazgató megjelent a Pécsi Tankerületi Foigazgatóságon, ahol a tankerületi foigazgató helyettese az állami esküt tole kivette, és július 9-én igazgató kezébe a gimnázium tanárai és altisztjei letették a hivatali esküt. Ezáltal a gimnázium és tanulóotthon államosíttatott."(A Belügyminisztérium 431307/47. IV. 3. sz. határozata)
Az új intézmény neve: Csurgói Állami Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. 1948. szeptember 6-án már egy teljesen más szellemu iskolában kezdodött el a tanítás. A tanári testület összetétele ebben az évben alig módosult, de az elkövetkezo évek tanárcseréi mögött sejteni lehetett az indítékot. A két somogyi gimnázium között fennállásuk 150 éve után csak most fognak lezajlani az elso kölcsönös tanárcserék. Volt, akit a szóbeszéd szerint "büntetésbol" helyeztek át Kaposvárra. 1948. szeptemberében vette át az állami középiskolai kollégium (most már diákotthon jelentésben) vezetését Macskássy Attila, majd a saját kérelmére történt felmentése után május végén átadta Cser Andornak. A Szabadmuvelodési Tanács Helyi Bizottsága kezdeményezésére a gimnázium termeiben a környék muvészeinek, iparmuvészeinek alkotásaiból Együd Árpád muvelodési megbízott és Raksányi Lajos muvészeti osztályvezeto kiállítást rendezett. Együd Árpádot elindította a néprajzi gyujtoi pályán, Raksányi Lajost megerosítette muvészi, nevelo törekvéseiben.
Csurgó, háborús veszteségei ellenére, a pár év múlva szervezendo új megyei gimnáziumokkal szemben gazdag szertárai, tapasztalt, jól képzett tanárai és a pedagógiai hagyományai, szellemisége révén két évtizedig tartó helyzeti elonnyel rendelkezett. 1949 oszétol az elozo évi szótárban még meglevo pártok, demokratikus pártok kifejezések eltuntek. Az igazgató jegyzetfüzetében egyre többször szerepelnek az új szervezetek: tárgyalás az MNDSZ-szel az SZTK ügyében, megbeszélés az MDP-vel, Egyre több szó esik a tervkölcsön jegyzésérol. Az egy évvel korábban még egyházi iskolában szokatlan jelenség: októberben felterjesztést kellet készíteni a hittant (még) tanulókról. Amíg a tanárok 1950. nyarának elején járták a falvakat a terményszerzodést propagálni, az igazgató az irodájában maradt, o látta el az ügyeletet. Amikor a nyár közepén megkezdhette a szabadságát, aligha tudta, hogy át kell adnia az irodáját az új igazgatónak.Kincses Ferencet, az új igazgatót nem kötötték a konvenciók: a hivatalos ideológia minden szurés nélkül érvényesült. A szeptember 2-i tanévnyitón minden tömegszervezet képviseltette magát. Új szakszervezeti bizalmit, szüloi munkaközösségi elnököt választottak. Indult a Koreai Hét, a sajtóbeszámolón a Szabad Nép kül- és belpolitikai, kulturális cikkeit ismertette egy-egy tanár. Az eloadók, hozzászólók között ritkán találkozunk régi tanárok nevével. A tanév végi ballagás is eltért a megszokottól, a maturandus szalag zöld nem lehetett, magyar-orosz népdalokat, csasztuskákat énekeltek.Az év folyamán minden, a múltra vonatkozó emléket igyekeztek eltörölni. A tanári szobából ekkor távolították el a régi tanárok képeit. A rajzterem elott álló Méliusz Juhász Péter szobrot (a debreceni hiteles másolatát) az igazgató a hivatalsegéddel szétverette. Sajnos a levéltár Pápára történt elszállítását követoen az iskolai élet ma forrásértéku dokumentumait már nem orizték helyben. Sokat jelentenek a személyes visszaemlékezések. Az ötvenes évek elején egy jó tanuló, jó sportoló növendék szerint a tantestület derékhadát az alapos szakmai felkészültség, a folyamatos önképzés, a sablonmentes, szubjektumból fakadó pedagógiai módszerek sokszínusége, a tanuló-centrikusság jellemezte.Az iskolai és helyi sportkör, a CSTK lehetoséget biztosított az atlétika minden ágának muvelésére, a kosárlabdára, a szertornára, az ökölvívásra, az asztaliteniszre, a labdarúgásra. Józanabb szemlélet uralkodott akkor a sportban: szégyennek számított, ha felmentette magát valaki testnevelés alól. A tanórán kívüli élete a DISZ szervezte meg. A jugoszláv határ közelsége miatt kardcsörteto, militarista szellem uralkodott. A Magyar Szabadságharcos Szövetség megalakulása is ezt szolgálta. Ejtoernyos, motoros és lövész szakosztály muködött. Éjszaka fegyveres orséget álltak, lesték a diverzánsokat. 1953. novemberében az iskola névadójának 180. évfordulóján nagyszabású ünnepség keretében a gimnázium bejáratánál márványtáblát avattak és Raksányi Lajos megfestette Csokonai arcképét.A négy osztályosra rövidült gimnázium a tanulólétszám apadását hozta. 1951-ben 37-en, 1952-ben 23-an, 1953-ban is 45-en érettségiztek. A háború elott a lányok csak magántanulóként látogathatták az iskolát, számuk 1951-ig jelentéktelen. 1954-ben 7 lány érettségizett, egy év múlva már 27. A következo években az o létszámemelkedésük adja a diáklétszám gyarapodását. 1961-ben már a végzettek fele lány, ettol kezdve növekszik a részarányuk, az 1990-ben érettségizetteknek mindössze a 15%-a fiú.A környék tehetséges fiataljainak középiskolába irányításával a tanulólétszám jelentosen megnott, az ötvenes évek közepén a tanári kar is megújult. A frissen végzett diplomások közül sokan érkeztek Csurgóra. Az idosek szakmai tudása, emberismerete, a szertárak gazdagsága a fiatalok indulását is segítette. Nyoma sem volt a szakmai féltékenységnek. A tanári szoba jó hangulata az egész iskolában szétáradt. E sorok írója ma is meggyozodéssel vallja: jó volt Csurgón diáknak lenni.
1956 forradalma itt is felrázta az ifjúságot. A diákság fellépése nyomán Kincses Ferenc öngyilkosságot kísérelt meg. Medgyasszay Gy. Béla lett a megbízott igazgató, majd 1957. január 15-tol Gál Ambrust hozták vissza a gimnázium élére, aki másfél évig a nem sokkal korábban alakult nagyatádi gimnázium igazgatója volt.Az iskolának a tagozatok 1956-ban történt megszüntetéséig két reál és egy humán osztálya volt. Az 1959-ben indult politechnikai képzés gyorsan felfutott, az 5+1-es rendszer oldotta meg. A kedvezo muködési feltételeket a jelentos beiskolázási körzet, az érkezett tanulók jó eredménye is garantálta. Az 1960-61-ben felvett 124 elsos közül 20 kituno és 19 jeles rendu volt, ez az arány egy év múlva 170-bol 17 és 45 lett. Az év végi eredmények is a követelmény-állítást és a bátor differenciálást tükrözik, hiszen 13 a kitunok és 23 a jelesek száma, egy évvel késobb 18 és 33. Igaz, hogy mai szemmel sokan megbuktak, 33-an illetve 52-en. A megyeszerte alakult gimnáziumok az ötvenes években nem jelentettek Csurgó számára komoly vetélytársat. 1959-ben Halmos József Nagyatád, Hausz Gyula Tab, Vámos Zoltán Barcs, Szoliva János Böhönye gimnáziumának gyakorlatilag az elso igazgatója lett. Az erok szétforgácsolása mintha Lear király végzetét vetítette volna előre.A termeloszövetkezetek szervezése révén keletkezo népességfelesleget a tudatosan nem fejlesztett Csurgó nem tudta megtartani. 1970-ben megszunt a csurgói járás, 1960. és 1980. között a térség lakossága 20%-kal csökkent. Az 1971-ben elfogadott Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció juttatta Csurgót mélypontra. Várossá fejlesztését kilátásba sem helyezte, közintézményeit leépítette. A megye muvelodésirányításának állományába tucatszámra kerültek be volt csurgóiak. Amikor 1974-ben nyugalomba vonult Jakab Sándor, a Nagyváthy János Fiúkollégium igazgatója, két tehetséges, fiatal nevelotanárát éppen akkor helyezte el a megye, az elobbi szakfelügyelo, a megyei továbbképzési intézet munkatársa, majd a megyeszékhely hatalmas, új kollégiumának igazgatója lett, az utóbbi kollégára a megyei muvelodésügy a szakmai felügyeletet bízta.
Az 1962. és 1972. között folyt mezogazdasági szakközépiskolai képzés iránt nem volt számottevo érdeklodés. Az óvónoi szakközépiskola azonban - talán nem túlzás - megmentette az intézetet. Még a gimnázium megszüntetésének veszélye is fenyegetett. Tanulmányozták a következményeit. A Hazafias Népfront állt ki az iskolaügy mellett. Sarlós Istvánnak, a Hazafias Népfront országos fotitkárának 1974. február 16-i, a Csurgói Gimnáziumban tett váratlan látogatása oszlatta el a kételyeket. Köszönet érte!Az óvónoi szakközépiskola 1974 oszi indulása a területarányos megyei beiskolázás miatt a leánytanulói kollégiumi férohelyek igényét ugrásszeruen növelte. A második emelet teljesen kollégium céljára történt átalakítása a jól felszerelt kémia eloadó és szertár feladásával járt. Az összes nyílászáró cseréjével, foleg a központi futés kiépítésével régi gondok oldódtak meg. A megye legjobb adottságokkal rendelkezo kollégiuma azonban rövid életet élt, mindössze 12 évet. 1989-ben a szakmunkásképzo által felszabadított Csokonai utcai egykori új internátusba költözhettek a leányok. 1991. oszére a második emeleten ismét tantermeket alakítottak ki az új iskolastruktúra jegyében, és az 1992-es 200 éves jubileumra kívülrol is szépen helyreállítva megújult az iskola.Az óvónoképzés áthelyezése Csurgóra hosszútávra szóló fejlesztés kezdetét ígérte. 1985. oszén Molnár László pedagógia szakos igazgató vette át az iskolát. Stelkovics Gyuláné 1976-tól tagozatvezetoként, 1981. nyarától igazgatóhelyettesként irányítja a szakmai képzést. Az óvónoi pálya telítodését látva napköziotthonos neveloi, gyógypedagógiai, szociális családgondozói fakultáció indult. 1990. oszén erre a muhelymunkára alapozva kezdodött el a pedagógiai szakközépiskolai képzés. 1991. oszétol a muvelodésügyi kormányzat nem engedélyezte országosan óvónoi szakközépiskolai osztályok indítását. A gimnáziumi osztályok részaránya az iskolán belül csökkent, az utóbbi években évfolyamonként egy osztályra. Laczó János 1986-ban került az iskola élére. A nyolcosztályos gimnáziumi képzés 1990-ben történt elindítása az új utak keresésének jegyében történt.
Az iskola múltja, hagyományai, felszereltsége, a személyi feltételek a tudományos muhelymunka számára is kedvezo feltételeket biztosítottak. 1956-ban Bakonyi Imre -Bárdi László és Pókos Ferenc tanítványa- országos elso helyezést ért el történelembol, majd 1964-ben szintén Pókos Ferenc tanítványa, Fehér Rózsa megismételte ezt a teljesítményt. 1976-ban Szikszay Margit latin nyelvbol a legjobb vidéki versenyzo lett, 1989-ben Putics Endre az orosz nyelvi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny nyertese lett.1992. májusában nagy sikerrel, méltó feltételeket teremtve ünnepelte meg a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium fennállásának 200. Évfordulóját. 1990. szeptemberében Bellai Zoltán, a Somogyi Református Egyházmegye esperese és Szászfalvi László helybeli református lelkész bejelentette az iskola igazgatójának, hogy a református egyház élni kíván a törvényadta lehetoséggel, visszaigényli egykori iskoláját.1992. tavaszán kezdodtek el a háromoldalú tárgyalások a gimnázium egyházi tulajdonba történo átadásáról. A Megyei Önkormányzat, Csurgó Város Képviselotestülete és a Somogyi Református Egyházmegye képviseloinek három csurgói tanácskozásán nem történt érdemi közeledés, mint ahogyan a szeptemberi kaposvári ülés sem hozott döntést. Az 1993. január 1-jén kívánta tulajdonába venni, mint jogutód, egykori iskoláját, a fenntartói jogokra pedig két alternatívát kínált:
Az akkori normál beiskolázású osztályokra tekintettel Somogy Megye Közgyulése, Csurgó Város Önkormányzata és a Somogyi Református Egyházmegye közösen gyakorolja 1993. január 1-tol 1996. június 30-ig. Ezt követoen a fenntartói jogok kizárólagos gyakorlója a Somogyi Református Egyházmegye. 1993. Január 1-tol teljes mértékben a Somogyi Református Egyházmegye gyakorolja a fenntartói jogokat, átvállalva a jelenleg beiskolázott osztályok kifuttatását, valamint a térségi beiskolázási feladatokat.
Az első változat esetén felállítandó Közös Igazgatótanács-nak a fennálló törvényekkel össze nem egyeztetheto voltára hivatkozva a Megyei Önkormányzat és az iskola igazgatója nem támogatta a javaslatot, noha e változat a gimnázium minden dolgozója számára négy évre garantálta volna az alkalmazását. Mivel az álláspontok nem közeledtek egymáshoz, a Megyei Közgyulés elnöke javasolta, hogy a város vegye át az iskola fenntartását, ezáltal a Megyei Önkormányzatot a további tárgyalásokból ki lehet iktatni. Tehát csak a Városi Önkormányzat és a Somogyi Református Egyházmegye megállapodására lesz szükség a továbbiakban.Csurgó Város Képviselotestülete 1992. november 25-én drámai, éjszakába nyúló ülés során 10 igen, 4 ellenszavazattal átvette a fenntartói jogokat. A december 16-i testületi ülésre az egyházmegye, látva a gimnázium néhány tanárának kemény ellenállását, a fokozatos (szakaszos) átvételre tett javaslatot. Ez mindkét felet megnyugtatta, annál is inkább, mert az állami gimnázium fennmaradásáról is döntés született. A december 16-i ülésen aláírták a megállapodást. Eszerint a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium és Óvónoi Szakközépiskola a hozzá tartozó ingatlanokkal 1993. július 1-tol kerül a Somogyi Református Egyházmegye tulajdonába. A használatba adás szakaszosan történik. Évente 1/4 rész kerül átadásra az Egyházmegye javára. Ez azt jelenti, hogy 1996. július 1-ig az iskolaépületben megosztottan muködik az önkormányzati és az egyházi iskola. 1993. szeptemberében indulnak az elso egyházi osztályok. A megállapodás alapján létrehozott közös bizottság feladata, hogy a tantermeket, egyéb helyiségeket megossza, a közösen használandó helyiségekre vonatkozó szabályokat kidolgozza. A szakaszos átadás garantálja, hogy az önkormányzati gimnáziumba beiratkozott tanulók befejezhetik tanulmányaikat. A megállapodás rögzíti, hogy az önkormányzati és egyházi fenntartású középiskolák között semmiféle jogviszony nem áll fenn, egymástól teljesen függetlenül iskoláznak be, és folytatják oktató-nevelo tevékenységüket, a két iskolafenntartó garantálja, hogy a két intézmény között nem alakulhat ki olyan helyzet, amely a tantestületek közérzetét, az oktató-nevelo munkát negatív irányban befolyásolná. A két intézmény vezetoje nem akadályozhatja meg tantestületének tagjait abban, hogy a másik intézményben óraadóként munkát vállaljanak. A megállapodás rögzíti, hogy az iskola Nagykönyvtára teljes anyagával az egyházi középiskola tulajdonába kerül.
1993. július elseje történelmi nap a csurgói gimnázium életében: a Somogyi Református Egyházmegye tulajdonába került az iskola, a két internátus és a visszaigényelt szolgálati lakások. Már az év legelején összeállt az új református gimnázium tantestülete, amely nagyrészt az állami gimnázium tanári karából vált ki. A lépéshátrány ellenére megnyugtatóan sikerült a beiskolázás, július elsejére volt iskola, voltak diákjai és tanárai. Neve: Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium. Az állami oktatást tovább vivo oktatási intézmény neve: Önkormányzati Gimnázium és Szakközépiskola.Augusztus 29-én a korszakhatárhoz méltó nagyszabású, ünnepélyes tanévnyitóval, tanárok, diákok fogadalomtételével megkezdodött a 201. tanév, amely mindenképpen egy új idoszámítás kezdete. 68 kisdiák lett az iskola polgára, azóta évfolyamonként fokozatosan népesedik be az iskola. 1996. július 1-tol már az egész épületet birtokba vehette a református gimnázium. Jelenleg 237 tanulója van az iskolának, közülük 154 kollégista.Az Önkormányzati Gimnázium tanulói 1994-tol az évtizedekig használt Meller kastélyt felújítva vehették igénybe. A másik középiskola elhelyezési gondjai is megoldódtak, hiszen Somogy Megye Közgyulése 1995. november 28-i határozatával elrendelte a Csurgói Önkormányzati Gimnázium és a Nagyváthy János Ipari és Mezőgazdasági Szakközépiskola összevonását.