Szeretet a félelem ellen

"A teljes szeretet kiűzi a félelmet." A mindenféle félelmeket, a kicsit is, a nagyot is. Mert mindenféle van. "Mutasd a félelmedet, megmondom, ki vagy!" A félelmeink szabadon variálhatók, alakíthatók és alakulnak, ilyenek, olyanok, ál andóak. Vannak. A dalban szereplő dolgok között vannak, amelyektől jogosan félünk, érdemes félni a drogtól, a betegségektől. És vannak, amelyektől időnként félünk, iskolától, tanártól akár. De miért félünk apánktól, anyánktól? Vagy az elindulástól? És a megérkezéstől?

A rengeteg félelem között ott van a legnagyobb is, amivel a jövő hét napjaiban biztosan sokszor fogunk szembesülni, mert halottak napja jön, temetőt látogatunk, emlékezünk, szomorkodunk, szeretteink és néha már a magunk elmúlására is gondolunk. Félünk, szorongunk. Kell nekünk valami, ami kiűzi a félelmet, ami és aki segít legyőzni. A Szentírás nem tagadja le, hogy van félelem, sőt: mint egy teljesen valóságos valamivel számol. csak azt mondja: ezt ki lehet űzni, le lehet győzni.

A Jézus Krisztusban megjelenő isteni szeretet, az, hogy életét adta értünk, elég biztatás. Az pedig, hogy feltámadt és örök életet ígér: a legnagyobb szeretetet. És így biztos reménység. Meg lehet benne bízni, lehet rá számítani, lehet benne biztosnak lenni. Születése éjszakáján az angyalok ezzel köszöntek a pásztoroknak: "Ne féljetek!" Jézus feltámadásakor is ez hangzott: "Ne féljetek!" És mondja ma is, a félelmeink közepette, ha meghalljuk: ne féljetek, ne félj!

"A teljes szeretet kiűzi a félelmet", a mindenféle félelmeket, a kicsit is, a nagyot is. Mert mindenféle van. Nézzünk szembe velük, mondjuk ki a nevüket, lássuk meg és vegyük fel velük a harcot. Van Aki segítsen és vannak, akik segítsenek.