Egy vasárnap története

Egy vasárnap története

Az első kiszállásom az iskolazenekarral, valamint Igazgató úrral és Virág nénivel fantasztikus élmény volt. Legfőképpen azért, mert az egész napot olyan emb rekkel tölthettem, akikkel jó érzem magam, gondolok tanárokra és diákokra egyaránt.

Az istentiszteletek hangulata kifogástalan volt. Igazgató úr meg is jegyezte: „És még azt mondják, hogy az istentiszteletek unalmasak, pedig viccesek, és mindig megmarad egy emlék.” A hideg ellenére nem volt rossz végigülni három istentiszteletet, sőt számomra ez egyfajta lelki feltöltődést adott, elmerengtem gondolataimban, az elhangzott szavak mélyen érintettek. Volt egy-két malőr, történtek dolgok, amiket az ember nem tervezett be, de ezeket lehetett korrigálni. A gitárok az első istentiszteleten szokás szerint hamisak voltak, de ez számunkra nem jelentett akadályt. Zolinak is sikerült mosolyt csalni a Zenekar és a gyülekezet arcára, mivel eldőlt a gitárja, ahogy dobolás közben fogta a lába között. Még ha nem is ment minden zökkenőmentesen, mégis úgy érzem, hogy sikerült fényt vinnünk az ott lakók hétköznapjaiba. Ahogy körbe néztem, néhány arcon meghatódottságot pillantottam meg.  A templomban való szereplés után mindenki más-más családnál ebédelt. Én nagyon kedves emberekhez kerültem, ahol sikerült egy kellemes órát eltöltenem. Az ebéd pedig fenséges volt.

Ami ezután következett, az már csak hab volt a tortán. Csokonyavisonta felé vettük az irányt, ahol roppant jól esett a fürdés egy ilyen nap után! Még egy kis nosztalgiázásra is jutott idő régi zenekaros kiszállásokról. Hazafelé menet meglátogattuk Lonci nénit, aki teával és finom  süteménnyel várt minket. Náluk is eltöltöttünk egy kis időt, és jót beszélgettünk.

Majd elérkezett a hazaindulás ideje. Elég vicces volt, meg kell hagyni, Virág néninek elég érdekes a vezetési stílusa:) Izgalmas utunk volt hazáig, DOOM ANGEL számokat hallgattunk, így a hangulat fergetegesre sikeredett.

Az első kiszálláson való részvétel nagy élmény volt számomra, remélem, még sok ilyen élménnyel fog gazdagodni az életem. Ahhoz képest, hogy a lányoknak és Zolinak elég mozgalmas hétvégéje volt,  jól bírták a megpróbáltatásokat.

„A jó és a rossz bennem ég,

Nem tudom, hogy melyik él.

Ki is vagyok én? Melyik rész nem az enyém?

Ki is vagyok én, melyikből jön e zeném?”

(Depresszió)

Végül pedig kedvenc idézetem:

„ Születtem. Tiltakoztam. És mégis itt vagyok.

Felnőttem. S kérded miért?

Hát nem tudom!”

(Radnóti Miklós)