Iskolánkról írták

Csurgónak a nemzeti ébredéssel egyidőben született gimnáziuma már a XVIII-XIX. század fordulóján jelképpé vált. Magyarország egyetlen középiskolája, amelyet megéneklő vers (a "Jövendölés az első oskoláról a Somogyb n") általános iskolai törzsanyag.

Az eredeti cikk itt olvasható.

Az indítás lehetőségét az 1791. évi XXVI. tc. tette lehetővé, amely a protestánsok számára is engedélyezte új iskolák alapítását. Dél-dunántúli voltát nyomatékosítja, hogy református gimnáziumát katolikus főúr - gróf Festetics György - alapította.

Az iskolatörténet első kutatói, Csire István nagybajomi lelkész és Héjjas Pál, a legendás emlékű csurgói tanár a várossal már száz éve egybeépült Alsokba teszik az iskola 1792-es indulását. Éppen a Festetics-levéltár anyagát kutatva igazolta Nyárády Gábor, nekik volt igazuk: csak 1793 tavaszán került az iskola a felső-csurgói Festetics majorba.

A tanítást kezdetben az alsoki rektor, Jakab József végezte. 1794. január 10-én a tiszttartó és Füredi József alsoki lelkész a mesteremberek jelenlétében az Óvárostól 200 öl távolságra kijelölték a gimnázium telkét. Az épülő iskola a mai Csurgó Újvárosának térben és időben is első épülete, városcímerbe is foglalt jelképe lett. Az iskolaszervezést Nagyváthy János jószágigazgató irányította, aki 1797-ben Keszthelyről végleg Csurgóra költözött.

 Csokonai Csurgóra-kerülésének körülményei lassan tisztázódnak. Komáromból Festetics György grófhoz írott levelében ott van a talányos mondat: "Szíveskedjék engemet valamelyik iskolájában tanárként alkalmazni. A "valamelyik" iskola egyike lehetett Csurgó is. Igy akár ide is költözött volna a szerelmes költő leendő asszonyával, Lillával. Az is tény, hogy 1799 májusában már vonakodott elfoglalni a csurgói állást. Császári Lózsi Pál minden késlekedésről tudósító levele után mégis új lendülettel látott munkához. Pár hét alatt csodát művelt.Amikor 1800 februárjában megérkezett az utód, a költő is hamarosan elindult édesanyjához Debrecenbe.

A századforduló a kollégiummá fejlesztést ígérte, ha ez csak átmenetileg sikerült is, a nyugodt mederben folyó iskolaszervezés folytatódott. A reformkori csurgói diákéletet két maradandó értéket teremtő egyéniség élményei jelenítik meg. "Alma Materünk legnagyobb diákja", az Iliász és az Odüsszeia fordítója, a neves református püspök, Baksay Sándor, és az alapítványtevő Soltra Alajos.

1849 után Csurgón is nehéz idők jártak. A császári tanterv, az Entwurf előírásainak Sarkady Károly alsoki lelkész, inspektor fáradozásai ellenére nehéz volt megfelelni.

A nemzeti ébredéssel a csurgói gimnázium is fellélegezhetett. A cél a főgimnáziummá-fejlesztés volt, az első érettségiző osztály 1884-ben vizsgázott. Új iskolaépületre is szükség volt, amely államsegéllyel épült fel. Korán kihasználták a kitűnő vasúti közlekedés adta lehetőségeket. Héjjas Imre országosan is kezdeményező szerepet játszott az iskolai kirándulások szervezésében. Fiume, Velence, Adelsberg, az Al-Duna volt az úticél. A tágas iskolaépületben 350 diákkal, országosan is számontartott intézményként működött.

A világháború, a forradalmak után a fehérterror még közelibbé, még érzékelhetőbbé tette az erőszakot. Noha a tantestület alig változott, a Trianon okozta trauma, az átélt nemzet-és emberformáló idők alatt a tanárok egy része megfáradt. 1925-ben a nyugdíjazását kérő beteg Bodola László helyett Dr. Bene Kálmánt választották igazgatóvá. Az iskola nehéz időkben megálmodott aranykorát európai látókörű vezetők alapozták meg. Az új igazgatóval egy évben választották meg az igazgatótanács elnökévé Dr. Matoltsy Sándor ügyvédet. Ő volt a fenntartó testület első világi elnöke.

A reálgimnáziummá-szervezés a második élő idegennyelv oktatásával járt. Dévai Jenő megreformálta az angolnyelv-oktatást, "High School News" címmel diáklapot szerkesztettek. Dr. Bódi Ferenc tájkutatást végzett. Józsa Pál meghonosította a rádióamatőr foglalkozásokat, a vitorlázó repülést. A harmincas évek második felében a parkban megvalósult Matoltsy Sándor álma, a Somogyi Panteon. Az 1929-ben alakult Öregdiákszövetség exhumáltatta Nagyváthy János hamvait.

A Csokonai-padot hitelesen azon a "kupás helyen" állították fel, ahol a költő diákjaival tartózkodni szertetett. 1939-ben lerakták a cserkészház alapjait, Áprily Lajos felavathatta a Baksay emlékművet, elkészült a Berzsenyi-pad. 1940-től ballaghatnak a diákok a majorból áthozott elemekből kiegészített szép Festetics-kapun át. 1942 nyarán a szünidő alatt kétemeletesre magasodott az iskola. Húsz kötetével rangot szerzett magának a Csurgói Könyvtár. A leglátványosabb fejlesztés már a háború alatt vette a kezdetét. 1941 őszén megkezdte működését a Téli Gazdasági Iskola és a Népfőiskola. Az intézmény új neve: Csurgói Református Kollégium. Tagozatai: Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium, Körmendy Sándor Mezőgazdasági Középiskola, Nagyváthy János Téli Gazdasági iskola, Baksay Sándor Népfőiskola, Gróf Festetics György Fiúnevelő Intézet.

1944 őszére az álmok szertefoszlottak, a háború szétzilálta az alapjaiban megreformált és már jól működő iskolarendszert. 1948 nyarán a csurgói református gimnáziumot is államosították. Az új intézmény neve: Csurgói Állami Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. 1950-ben új vezető, Kincses Ferenc került az iskola élére. A tanári szobából eltávolították a régi tanárok képeit. A mai díszterem előtt álló Méliusz Juhász Péter szobrot szétverték.

A négy osztályosra rövidült gimnázium a tanulólétszám apadását hozta. Az iskolának a tagozatok 1956-ban történt megszüntetéséig két reál és egy humán osztálya volt. Az 1959-ben indult politechnikai képzés gyorsan felfutott. A kedvező működési feltételeket a jelentős beiskolázási körzet, a felvett tanulók jó eredménye garantálta. A megyeszerte alakult gimnáziumok az ötvenes években nem jelentettek Csurgó számára komoly vetélytársat. Nagyatád, Tab, Barcs, Böhönye új gimnáziumának gyakorlatilag az első igazgatója csurgói tanár lett.

Az 1962 és 1972 között folyt mezőgazdasági szakközépiskolai képzés iránt nem volt számottevő érdeklődés. Az óvónőképzés 1974 őszi indulása mentette meg az intézetet.

1992 májusában nagysikerű, országos visszhangot kiváltott rendezvénysorozattal ünnepelte meg fennállásának 200. évfordulóját. 1990 szeptemberében Bellai Zoltán esperes és Szászfalvi László csurgói református lelkész bejelentette az intézmény igazgatójának, hogy a református egyház élni fog a törvényadta lehetőséggel: visszaigényli egykori iskoláját.

1992 tavaszán kezdődtek el a tárgyalások a megyei, a városi önkormányzat és a Somogyi Református Egyházmegye között. Ennek értelmében a Somogyi Református Egyházmegye tulajdonába került 1993. július elsejével a gimnázium, a két internátus és a visszaigényelt szolgálati lakások. A lányok 1994-ben a főépület tetőterének beépítésével korszerű internátushoz jutottak. 2003 őszén az "új internátusban" általános iskolai tagozat indult, és a fiúk 2004 őszére az egykori hivatalsegédi lakások helyén 44 férőhelyes otthont vehettek birtokba. A diákkönyvtár 12 év alatt 25000 kötet beszerzésével, Fekete György-tervezte berendezésével a szakma és az iskolai közösség elismerését érdemelte ki. Itt rendezték meg 2005-ben az Egyházi Könyvtárak Egyesülése közgyűlését. 

Napjainkban egy kiépült általános iskolai tagozat és egy négyosztályos középiskola várja az érdeklődő diákokat a régi hagyományok megőrzésére, továbbtanulási céljaik megalapozására.

Vágyunk, hogy a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium legyen Dél-Dunántúl gyülekezeteinek s azok lelki megújulásának, ébredésének kisugárzó hatású központja. Ezért imádkozzunk és munkálkodjunk!"