Képes napló a 7.Néptánctáborról
2. nap (délelőtt/ délután/este)
Az első táncpróbától betöltötte a zene és az énekszó az iskola területét. A táborosok két csoportban, a Csöpörtyű(1.,2.,3.osztály) és a Bakrafincázók(4., 5., 7., 10. osztály) kezdték próbálni a csütörtökön majd látható és hallható táncokat.
A délelőtt kézműveskedéssel zárult, ahol elkészültek a baglyok a táborfára.
A finom ebéd és a jól megérdemelt délutáni „pihenő” után újabb táncpróba következett, majd a táboros fiúk és a lányokkal megerősített tanár csapat focimeccsét élvezhettük. (Az eredmény döntetlen lett, majd aranygóllal a tanár/lány csapat győzöttJ visszavágó is lesz! J
3. nap (reggel/délelőtt) KÉPEK ITT!
A reggeli ébredés már későbbre tolódott, fáradunk, de a lelkesedés nagy! J Reggeli, áhitat, majd újabb táncpróba. A szünetekben foci és még egy kis fociJ A kézműveskedés alatt pedig finom illatú levendulazsákok készültek. A délutánt Őrtilosban töltjük, az ottani tánctáborosokkal..
4. nap délután,este
Délután csapatokban versenyeztünk, a nagyok és tanáraink
segítségével. Zsuzsi néni akadályversenyei mindig mókásak, ma sem volt ez
másként! Jól esett a hőségben a vizes lufival való célba dobás is.:) A sok jó
feladvány után kicsit megpihentünk, hogy újult erővel vethessük bele magunkat a
táncpróbába.
Az este…mozgalmas volt! J 5 órára megérkeztek a lánycsapat nem táboros tagjai is, akik kihívták a táborlakókat egy focimeccsre. Izgalmas meccs kerekedett. (A végeredmény 2:2, de lehetett volna fordítva is:)
Aztán hűsítő zápor áztatott el minket, de nem aggódtunk,
tudtuk, hogy újra kisüt a nap, s a tábortűznél összegyűlve zárhattuk végül a
tábor utolsó estéjét. Volt tánc, nevetés, tűzugrás, éneklés.
Nehezen tértünk nyugovóra, de végül mindenki elaludt szépen s az éjszakai vihar a levegőt is lehűtötte, készülhetünk az utolsó nap végére, a gálára, ahol megmutatjuk, mit is tanultunk a napok során.
5. nap
Csütörtökön arra ébredtünk, hogy az utolsó naphoz érkeztünk. A reggeli után, mint mindig, ma is áhitattal kezdtük a napot. Ágota nénivel beszélgettünk arról, hogy mit is jelent az, ha valami, mint például ez a tábor is, elmúlik. És hogy Isten szeretete olyan, ami sosem múlik el.
Délelőtt már a közösségi házban próbáltunk, de délután már csak játszottunk a gála előtt...
A táborzáró gálán aztán megmutattuk, mit tanultunk a héten. A kisebbek, a „Csöpörtyű” csapat felcsíki játékokat és moldvai táncokat tanultak, a nagyobbak, a „Bakrafincázók” csapat tagjai sóvidéki táncokat táncoltak. Mindkét csapat táncát a Harangláb zenekar kísérte, akik idén is szolgáltak meglepetéssel, cimbalom muzsikát is hallgathattunk
A gála köszöntésekkel, megköszönéssel, közös tánccal és énekléssel zárult, felemelő érzés volt.
Az elmúlt hét csodái sokáig elkísérnek minket a nyáron. Fárasztó volt, de úgyannyira szép és jó is volt. És igen, „Mindenre van erőm a Krisztusban” szólt az idei tanév igéje. Erről szólt a délutáni áhitaton is igazgató úr. Ezt megtapasztalva fáradtan, talán szomorúan, könnyes szemmel, de hazamentünk. És hiszem, hogy a sok szép élmény bennünk megmarad. A miénk lett.
Köszönet Sanyi bácsinak, Béla bácsinak és Hilda néninek, Jenő bácsinak, Zoli bácsinak, Péter bácsinak, Bencének, hogy táncot és muzsikát tanítottak nekünk újra, s jókedvükkel továbblendítettek minket a fáradtságokon is. Köszönet Zsuzsi néninek a szuper kézműves dolgokért, a törődésért, a fáradhatatlanságáért. Köszönet Zsolti bácsinak, hogy mindig volt zene, és mindenre figyelt. Köszönet mindenkinek, aki figyelmével, munkájával segítette azt, hogy vidám és tartalmas egy hetet tölthettünk együtt a 7. néptánctáborban." Köszönet Virág néninek a naplóért, és mindenért. Mindenért is:)
Köszönet Mindenkinek, aki segítette, hogy a hetedik
alkalommal is összejöjjünk és tánccal és zenével ünnepeljük az életet a 7.
Néptánctábor napjai alatt.