Süketek városa

Volt valahol, a nagy hegyek között egy város. Arról volt nevezetes, hogy valamennyi lakosa süket volt. Megvoltak különben jól, csak éppen szót érteni nem tudtak egym ssal.

Egy városbeli embernek egyszer elkószált három kecskéje. Elindult megkeresni őket. Ahogy kiért a mezőre, egy szántogató paraszttal találkozott. Ráköszönt:

- Adjon Isten! Nem láttad-e erre a három kecskémet?

Süket volt persze mindkettő, mint azon a környéken mindenki. Senki sem értette, hogy mit mond neki a másik.

- Mit akarsz tőlem? – kiáltotta a paraszt. – Ez a föld az enyém. Egészen addig a fáig, ni! – és egy magas fára mutatott.

Elindult hát arrafelé az ember, a kecskéi után. Meg is találta őket hamarosan. Visszafelé újra megállt a paraszt előtt.

- Köszönöm, testvér, hogy megmutattad, merre szöktek a kecskéim. Hálából neked adom ezt a kis sánta gidát. – És rámutatott a sánta gidára. Megijedt a paraszt:

- Én bizony színét sem láttam a kecskéidnek! Ha megsántult, nem én vagyok a vétkes benne!

Kiabáltak, hadonásztak, de csak nem értettek szót egymással. Egyszer csak egy lovasember termett előttük. Megállították: tenne köztük igazságot.

- Az úgy volt – kezdete a kecskék gazdája -, hogy elveszett a három kecském. Ez az ember megmutatta, merre szöktek. Hálából neki akarom adni ezt a kis sánta gidát, de úgy látszik, keveselli, a legszebbiket akarja.

A paraszt meg elpanaszolta:

- Szántogatom itt a földemet békességgel. Ez meg idejön, és azt kérdi, meddig az enyém ez a föld. Mutatom, hogy addig a fáig. Akkor ez az ember elmegy, visszajön három kecskével és azt kiabálja, hogy én ütöttem el a gidája lábát. Szállj le a nyeregből, uram, és tégy igazságot!

- Azzal megragadta a lova kantárját.

Megmérgesedett a lovas. Most meg az kezdte a kiabálást:

- Ez a ló az enyém! Én neveltem csikó korától! Nem adom!

Addig-addig huzakodtak-civakodtak, míg eszükbe jutott, hogy elmennek a kádihoz, tegyen igazságot az. El is mentek, elbeszélték neki a bajukat, hárman háromféleképpen. Hallgatta a kádi. És azt felelte végül:

- Hát ha mind a hárman azt mondjátok, hogy láttátok az újhold sarlóját, akkor holnap megülhetjük a fiatal hold ünnepét!

A három békétlenkedő összetanakodott.

- Azt mondja a kádi, megbüntet bennünket, ha ki nem békülünk. Akkor bizony jobb, ha nem civakodunk tovább.

Azzal békességben hazaindultak.T. Azódi Éva: Minden napra egy mese 13.o.Móra Könyvkiadó Bp. 1974.